A Sumér harvester sarló-én kelt 3000 BC
A Neolitikus Forradalom, vagy Neolitikus Demográfiai Átmenet, néha a Mezőgazdasági Forradalom, a széles körű átmenet a sok emberi kultúra egy életmód, a vadász-gyűjtögető, hogy az egyik mezőgazdaság, település, amely lehetővé teszi a képesség, hogy támogatja egy egyre nagyobb a népesség., Ezek a letelepedett közösségek lehetővé tették az emberek számára, hogy megfigyeljék és kísérletezzenek a növényekkel, hogy megtanulják, hogyan nőnek és fejlődnek. Ez az új ismeretek és módszerek a növények háziasításához vezettek.
Régészeti adatok azt mutatják, hogy a háziasítás a különböző típusú növények, állatok fejlődött ki külön helyeken világszerte, kezdve a geológiai korszak a Holocén körül 12,500 éve. Ez volt a világ első történelmileg ellenőrizhető forradalma a mezőgazdaságban., A neolitikus forradalom jelentősen szűkítette a rendelkezésre álló élelmiszerek sokféleségét, a mezőgazdaságra való áttéréssel, ami az emberi táplálkozás visszaeséséhez vezetett.
a neolitikus forradalom sokkal többet érintett, mint az élelmiszer-előállítási technikák korlátozott készletének elfogadása. A következő évezredek során a vadászó-gyűjtögető kis-és mozgékony csoportokat, amelyek eddig uralták az emberi előtörténetet, ülő (nem nomád) társadalmakká alakítanák át, amelyek beépített falvakban és városokban találhatók. Ezek a társadalmak gyökeresen módosították természeti környezetüket speciális élelmiszer-növénytermesztéssel(pl.,, öntözés és erdőirtás), amely lehetővé tette az élelmiszer-termelés nagymértékű többletét.
ezek a fejlesztések biztosították a sűrűn lakott települések, a szakosodás és a munkamegosztás, a kereskedelmi gazdaságok, a nem hordozható művészet és Építészet, a központosított közigazgatás és politikai struktúrák, a hierarchikus ideológiák, a személytelen tudásrendszerek (pl. írás) és a tulajdonjog alapját. A személyes föld-és magántulajdon a hierarchikus társadalomhoz, az osztályharchoz és a hadsereghez vezetett., Az egész neolitikus komplexum első teljesen fejlett megnyilvánulása a Közel-Keleti sumér városokban (c. 5500 BP) látható, amelynek megjelenése a bronzkor kezdetét is jelentette.
A kapcsolat a fent említett Neolitikus jellemzői, hogy a kialakuló mezőgazdaság, a sorozat megjelenése, valamint empirikus kapcsolatban egymással a különböző Újkőkori oldalak továbbra is a téma tudományos vita, valamint változik a helye, ahelyett, hogy az eredmény az egyetemes törvények a társadalmi evolúció., A Levant, amelyet Mezopotámia követ, a neolit forradalom legkorábbi fejleményeinek helyszíne I.E. 10 000 körül. Úgy azonosították, hogy ” inspirálta az emberi történelem néhány legfontosabb fejleményét, beleértve a kerék feltalálását, az első gabonatermés ültetését, valamint a kurzív szkript, a matematika, a csillagászat és a mezőgazdaság fejlesztését.,”
Mezőgazdasági átmenet
Knap a Howar tanya a helyszínen megszállt a 3,700 BC, hogy a 2800 BC
Az a kifejezés, hogy Neolitikus Forradalom alkotta 1923-ban V. Gordon Childe, hogy írja le az első sorozat a mezőgazdasági forradalmát a Közel-Keleti történelem. A korszakot “forradalomnak” nevezik annak jelentőségére, valamint az új mezőgazdasági gyakorlatok fokozatosan elfogadott és finomított közösségeit érintő változások nagy jelentőségére és mértékére.,
az elején ez A folyamat a különböző régiókban már kelt a 10,000 8,000 BC a Termékeny Félhold talán 8000 BC a Kuk Korai Mezőgazdasági Helyén melanesia úgy 2500 BC a szubszaharai Afrikában, néhány tekintve, hogy a fejlesztések a 9000-7000 BC a Termékeny Félhold a legfontosabb., Ez átmeneti mindenhol úgy tűnik kapcsolódó változás nagyrészt nomád vadászó-gyűjtögető életmódot egy higgadtabb, agrár-alapján egy, a kezdetektől a háziasítás különböző növény -, illetve állatfajok—attól függően, hogy a fajok helyben rendelkezésre álló, de talán az is befolyásolja, helyi kultúra. A legújabb régészeti kutatások azt sugallják, hogy egyes régiókban, például a Délkelet-Ázsiai félszigeten, a vadászó-gyűjtögetőről a mezőgazdaságra való áttérés nem volt lineáris, hanem régió-specifikus.,
számos versengő (de nem kölcsönösen kizáró) elmélet létezik azokról a tényezőkről, amelyek a lakosságot a mezőgazdaságba vitték. Ezek közül a legjelentősebbek:
- az Oáziselmélet, amelyet eredetileg Raphael Pumpelly javasolt 1908-ban, V. Gordon Childe népszerűsítette 1928-ban, és összefoglalta Childe Man Makes című könyvében. Ez az elmélet azt állítja, hogy mivel az éghajlat van szárazabb miatt az Atlanti-depresszió változó észak felé, közösségek szerződött, hogy oázisok, ahol arra voltak kényszerítve, szoros együttműködésben az állatokat, amelyek aztán háziasított együtt ültetni a magot., Ma azonban ez az elmélet kevés támogatást nyújt a régészek körében, mivel a későbbi éghajlati adatok azt sugallják, hogy a régió inkább nedvesebb, mint szárazabb lett.
- A Dombos Szárnyakon hipotézis által javasolt Robert Braidwood 1948-ban, azt sugallja, hogy a mezőgazdaság kezdte a dombos szárnyakon, a Bika pedig Zagros hegységben, ahol az éghajlat nem volt szárazabb, mint Childe hitte, valamint a termékeny föld támogatja a különböző növények, állatok támadható háziasítás.,
- Brian Hayden Lakomamodellje azt sugallja, hogy a mezőgazdaságot a hatalom hivalkodó megnyilvánulásai, például ünnepek adása hajtotta, hogy dominanciát gyakoroljon. Ehhez nagy mennyiségű élelmiszer összeszerelésére volt szükség, ami a mezőgazdasági technológiát vezette.
- A Carl Sauer által javasolt, Lewis Binford és Kent Flannery által adaptált demográfiai elméletek egyre inkább ülő populációt jelentenek, amely kibővült a helyi környezet teherbíró képességével, és több ételt igényelt, mint amennyit össze lehetett gyűjteni. Számos társadalmi és gazdasági tényező segítette az élelmiszer iránti igényt.,
- A David Rindos és mások által kidolgozott evolúciós/szándékossági elmélet a mezőgazdaságot a növények és az emberek evolúciós adaptációjának tekinti. A vadon élő növények védelmével történő háziasítással kezdve a helyszín specializációjához, majd a teljes körű háziasításhoz vezetett.
- Peter Richerson, Robert Boyd és Robert Bettinger a holocén elején egyre stabilabb éghajlattal egybeeső mezőgazdaság fejlődését szorgalmazzák. Ronald Wright könyve és Massey előadássorozata a haladás rövid története népszerűsítette ezt a hipotézist.,
- A posztulált Fiatalabb Dryas hatása esemény, azt állította, hogy részben felelős megafauna kihalás ér véget az utolsó jégkorszak, lehet, feltéve, hogy a körülmények, hogy szükséges az evolúció mezőgazdasági társadalmakban az emberiségnek a túlélésre. Maga az agrár forradalom tükrözi az egyes fajok tipikus túlnépesedését a kihalási korszakok kezdeti eseményeit követően; ez a túlnépesedés végső soron a kihalási eseményt terjeszti.,
- Leonid Grinin azt állítja, hogy bármilyen növényt termesztettek, a mezőgazdaság önálló találmánya mindig különleges természeti környezetben (például Délkelet-Ázsiában) történt. Állítólag a gabonafélék termesztése valahol a Közel-Keleten kezdődött: Palesztina vagy Egyiptom dombjain. Tehát Grinin a mezőgazdasági forradalom kezdetét az 12,000-9,000 BP intervallumon belül datálja, bár egyes esetekben az első termesztett növények vagy háziasított állatok csontjai még 14-15 ezer évvel ezelőtti ősi korúak.,
- Andrew Moore azt javasolta, hogy a neolitikus forradalom a Levant hosszú fejlődési időszakaiból származik, valószínűleg az Epipaleolitikum alatt. Frank Hole “A neolitikus forradalom újraértékelése” című könyvében tovább bővítette a növényi és állati háziasítás kapcsolatát. Azt javasolta, hogy az események egymástól függetlenül történhettek különböző időszakokban, még fel nem fedezett helyeken. Megjegyezte, hogy nem találtak olyan átmeneti helyet, amely dokumentálná a váltást az általa azonnali és késleltetett visszatérési szociális rendszerektől., Megjegyezte, hogy a háziasított állatok (kecskék, juhok, szarvasmarhák és sertések) teljes skáláját csak a hatodik évezredben találták meg Tell Ramadban. Hole arra a következtetésre jutott, hogy “a jövőbeli vizsgálatok során különös figyelmet kell fordítani az Eufrátesz-medence nyugati peremére, talán az arab-félszigettől délre, különösen ott, ahol a pleisztocén Csapadék lefolyása folyik.,”
a növények Háziasítása
Neolitikus malomkő feldolgozásra gabona
Ha a mezőgazdaság kezdte egyre nagyobb lendületet, az emberi tevékenység következtében a szelektív tenyésztés gabona gyep (kezdve azzal, emmer, einkorn vagy árpa), nem csak olyan, ami mellett nagyobb kalória-visszatér keresztül nagyobb magokat. Azok a növények, amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeztek, mint a kis magok vagy a keserű íz, nem kívánatosnak tekinthetők., Növények, amelyek gyorsan ontotta a magot a futamidő általában nem tartalmazzák a begyűjtött termést, ezért nem tárolja, nem pedig magot a következő szezonban; évvel a betakarítás kiválasztott törzsek, amelyek megtartották az ehető magvakat tovább.
Több növényfajt, a” pioneer crops ” – ot vagy a Neolitikumot Zohary Dániel nevezte el, aki kiemelte a három gabona fontosságát, és utalt a len, a borsó, a csicseriborsó, a keserű bükk és a lencse háziasítására egy kicsit később., Elemzése alapján a gének háziasított növények, ő inkább elméletek egyetlen, vagy legfeljebb igen kis számú háziasítás események az egyes taxonok, hogy elterjedt egy ív a Levantine corridoraround a termékeny félhold, majd később Európába. Gordon Hillman és Stuart Davies vadbúzafajtákkal kísérleteztek, hogy megmutassák, a háziasítás folyamata viszonylag rövid, húsz-kétszáz év alatt történt volna meg., Néhány ilyen úttörő kísérlet eleinte kudarcot vallott, és a növényeket elhagyták, néha újra fel kell venni, és több ezer évvel később sikeresen háziasították: a neolitikus Anatóliában kipróbált és elhagyott rozs gyommagként eljutott Európába, és sikeresen háziasították Európában, több ezer évvel a legkorábbi mezőgazdaság után., A vadon élő lencse más kihívást jelent, amelyet le kell küzdeni: a vadon élő magok többsége az első évben nem csírázik; a lencse háziasításának első bizonyítékát, az első évben a nyugalmat megtörve, a Jerf El Ahmar (a modern Szíriában) korai neolitikumban találták meg, és gyorsan délre terjedt a Jordán-völgy Netiv HaGdud helyére., Ez a folyamat a háziasítás engedélyezett az alapító növények alkalmazkodni, végül is nagyobb, könnyebben betakarított, megbízhatóbb a tároló, valamint további hasznos, hogy az emberi populáció
A “Narancs szelet”, sarló penge elem inverze, nem folyamatos retusálás mindkét oldalon, nem denticulated. Nagy mennyiségben megtalálható a Qaraoun II-ben, gyakran nehéz neolitikus eszközökkel A Libanoni Beqaa-völgy kovakő műhelyeiben. James Mellaart javasolta, hogy idősebb legyen, mint a Byblos kerámia Neolitikuma (körülbelül 8,400 cal. BP).,
Szelektíven szaporított füge, vad árpa, vad zabot termesztettek a korai Neolit helyén Gilgál én, ahol 2006-ban a régészek találtak mennyiségű magokat minden mennyiségben túl nagy ahhoz, hogy elszámolni még az intenzív összegyűjtése, a rétegek randiképes c. A 11.000 évvel ezelőtt. Néhány növény megpróbálta, majd elhagyta a neolit időszakban az ókori Közel-Keleten, olyan helyeken, mint Gilgal, később sikeresen háziasították a világ más részein.,
miután a korai mezőgazdasági termelők tökéletesítették mezőgazdasági technikáikat, például az öntözést, terményeik többletet eredményeznek, amely tárolásra szorul. A vadászgyűjtők többsége vándorló életmódjuk miatt hosszú ideig nem tudta könnyen tárolni az ételt, míg az ülő lakóhellyel rendelkezők tárolhatják többlet gabonájukat. Végül magtárakat fejlesztettek ki, amelyek lehetővé tették a falvak számára, hogy magjaikat hosszabb ideig tárolják. Így több élelemmel bővült a lakosság, a közösségek speciális munkásokat és fejlettebb eszközöket fejlesztettek ki.,
a folyamat nem volt olyan lineáris, mint egykor gondolták, hanem egy bonyolultabb erőfeszítés, amelyet a különböző emberi populációk különböző régiókban sokféle módon hajtottak végre.
a Termékeny Félhold mezőgazdasága
a korai mezőgazdaság feltételezhetően Délnyugat–Ázsiában 10 000-9 000 BP körül alakult ki, bár korábban egyedi helyszíneket azonosítottak., Délnyugat-Ázsia Termékeny Félhold régiója a háziasítás központja három gabona (einkorn búza, emmer búza és árpa), négy hüvelyes (lencse, borsó, keserű bükköny és csicseriborsó) és len számára. A mediterrán éghajlat hosszú, száraz évszakból áll, rövid esővel, amely a nagy magvakkal rendelkező kis növényeket, például a búzát és az árpát részesíthette előnyben., A Termékeny Félhold igen változatos földrajzi adottságú és magasságú területtel rendelkezett, és ez a fajta nyereségesebbé tette a mezőgazdaságot a régió korábbi vadászgyűjtői számára, összehasonlítva más hasonló éghajlatú területekkel .
Talál a nagy mennyiségű vetőmagra, illetve csiszoló kő a paleolit helyén Ohalo II közelében a Galileai-kelt mintegy 19,400 BP megmutatta, hogy a legkorábbi bizonyíték a fejlett tervezési növényi élelmiszer-fogyasztás, valamint azt sugallja, hogy az emberek a Ohalo II feldolgozott gabona fogyasztás előtt., Tell Aswad a mezőgazdaság legrégebbi lelőhelye, háziasított emmer búzával, amelyet Willem van Zeist és asszisztense, Johanna Bakker-Heeres készített I.E. 8800-ra. Nem sokkal később kétsoros árpát találtak a Jordán-völgyben lévő Jerikóban és a jordániai Irakban. A levantei folyosó más helyszínei, amelyek a mezőgazdaság első bizonyítékait mutatják, a Wadi Faynan 16 és a Netiv Hagdud. Jacques Cauvin megjegyezte, hogy az Aswad telepesei nem háziasítottak a helyszínen, de “talán a szomszédos Libanonellenes területről érkeztek, amely már rendelkezik az ültetésre szánt vetőmaggal”., A nehéz neolitikus Qaraoun kultúrát Libanon mintegy ötven helyén azonosították a Jordán folyó forrásforrásai körül, azonban a társkereső a kultúra soha nem volt megbízhatóan meghatározva.
mezőgazdaság Kínában
Észak-Kínában úgy tűnik, hogy a háziasítás központja muhar köles (Setaria italica) és seprű köles (Panicum miliaceum) bizonyíték a háziasítás e fajok mintegy 8000 évvel ezelőtt. Ezeket a fajokat később széles körben termesztették a Sárga-folyó medencéjében (7500 évvel ezelőtt)., A rizst később Dél-Kínában háziasították. A szójababot 4500 évvel ezelőtt háziasították Észak-Kínában. A narancs és az őszibarack is Kínából származik. E.2500 körül termesztették őket.
Mezőgazdaság Európában
Szentgyörgyvölgy tehén – 4500 BC
Talajkezelés a magyar Szürke cattles
A termékeny Kárpát-Medence volt az a hely, ahol az Európaiak túlélte a jégkorszakot., A Duna és a Tisza folyók közötti terület az agrártudomány erőműve volt.
Mezőgazdaság Afrikában
a Nílus-Völgy, Egyiptom
az Afrikai kontinensen, három területet azonosítottak, mint az önállóan fejlődő mezőgazdaság: az Etióp felvidéken, a Száhel-Nyugat-Afrika., Ezzel szemben úgy gondolják, hogy a Nílus folyó völgyében a mezőgazdaság a Termékeny Félhold eredeti neolitikus forradalmából fejlődött ki. Számos őrlőkő található a korai egyiptomi Sebiliai és Mechiai kultúrákkal, és bizonyítékot találtak egy neolitikus háziasított növényalapú gazdaságról, amely körülbelül 7,000 BP. A Közel-Kelettel ellentétben ez a bizonyíték “hamis hajnalnak” tűnik a mezőgazdaság számára, mivel a területeket később elhagyták, majd az állandó gazdálkodást 6500 BP-ig késleltették a Tasian és Badar kultúrákkal, valamint a növények és állatok közel-keleti érkezésével.,
a Délkelet-Ázsiában, nagy valószínűséggel Pápua Új-Guineában először háziasított banánokat és plantaineket újra háziasították Afrikában, valószínűleg már 5000 évvel ezelőtt. Az ázsiai jamsokat és tarót Afrikában is termesztették.
Az etióp-Felvidéken háziasított leghíresebb növény a kávé. Ezen kívül khat, ensete, noog, teff és finger millet is háziasították az etióp-Felvidéken. A Száhel régióban háziasított növények közé tartozik a köles és a gyöngyvirág. A kola anyát először Nyugat-Afrikában háziasították., A Nyugat-Afrikában háziasított egyéb növények közé tartozik az afrikai rizs, a jamgyökér és az olajpálma.
a mezőgazdaság Közép-és Dél-Afrikára terjedt át a Bantui terjeszkedés során a Kr. e. 1. évezredtől az I.E. 1. évezredig.
mezőgazdaság Amerikában
a Mezőgazdaság Új-Guinea
Bizonyíték a vízelvezető árkok a Kuk-Mocsár a határ mentén Nyugat, majd Dél-Felvidéken Pápua Új-Guinea azt mutatják, hogy a termesztés taro, valamint számos egyéb növények nyúlik vissza 11,000 BP. Két potenciálisan jelentős gazdasági faj, a taro (Colocasia esculenta)és a yam (Dioscorea sp.), legalább 10 200 évvel a jelen előtt azonosították (cal BP). A banán és a cukornád további bizonyítéka 6,950-6,440 BP., Ez a termények magasságában volt, és azt sugallták, hogy az Alföldön a kedvezőbb tartományokban a termesztés még korábban is előfordulhat. CSIRO bizonyítékot talált arra, hogy a taro-t emberi felhasználásra vezették be a Solomonokba, 28 000 évvel ezelőtt, így a taro-termesztés a világ legkorábbi növénye. Úgy tűnik, hogy a Trans–Új-Guinea nyelvek elterjedése Új-Guineából Keletről a Salamon-szigetekre, nyugatról pedig Timorra és Indonézia szomszédos területeire vezetett., Ez megerősíti Carl Sauer elméletét, aki “mezőgazdasági eredetű és szétszórt”, már 1952-ben felvetette, hogy ez a régió a korai mezőgazdaság központja.
állatok háziasítása
Háziasítás az állatok a Közel-Keleten
Teve teve karaván Algériában
A Közel-Keleten szolgált, mint a forrás a sok állat, hogy lehet háziasított, mint a juh, kecske, valamint a disznók. Ez a terület volt az első régió, amely háziasította a dromedary tevét., Henri Fleisch felfedezte és a libanoni Bekaa-völgyből származó neolitikus kovakő-iparnak nevezte a pásztort, és azt javasolta, hogy a legkorábbi nomád pásztorok használhassák. Ő kelt ebben az iparágban, hogy az Epipaleolitic vagy pre-kerámia neolitikum, mivel nyilvánvalóan nem paleolit, Mezolitikum vagy akár kerámia neolitikum. Ezeknek az állatoknak a jelenléte nagy előnyt jelentett a régió számára a kulturális és gazdasági fejlődésben. Ahogy a Közel-Keleti éghajlat megváltozott és szárazabbá vált, a gazdák közül sokan kénytelenek voltak elhagyni, háziasított állataikat magukkal vitték., Ez a Közel-Keletről való hatalmas kivándorlás segítette ezeket az állatokat később az Afroeurázsia többi részéhez. Ez a kivándorlás elsősorban a hasonló éghajlatú kelet-nyugati tengelyen volt, mivel a növényeknek általában keskeny optimális éghajlati tartományuk van, amelyen kívül fény-vagy esőváltozások miatt nem tudnak növekedni. Például a búza általában nem növekszik trópusi éghajlaton, csakúgy, mint a trópusi növények, például a banán, nem nőnek hidegebb éghajlaton., Egyes szerzők, mint Jared Diamond, van, feltételezik, hogy ez a Kelet-Nyugati tengely a fő oka, hogy a növényi, mind az állati háziasítás terjed olyan gyorsan a Termékeny Félhold, hogy a többi Eurázsia, Észak-Afrika, amíg nem érem át az Észak-Déli tengely Afrika elérni a Mediterrán éghajlatú Dél-Afrika, ahol a mérsékelt égövi növények sikeresen importált hajók által az elmúlt 500 évben. Hasonlóképpen, a közép-afrikai afrikai zebu és a száraz Szahara — sivatag által elválasztott termékeny félhold háziasított szarvasmarhák nem kerültek be egymás régiójába.,
következmény
társadalmi változás
régóta magától értetődőnek tartják, hogy a mezőgazdaság bevezetése egyértelmű előrelépés volt., Ez most megkérdőjelezte tekintettel megállapítások a régészek, valamint paleopathologists mutatja, hogy a táplálkozási előírások a Neolitikus népesség általában rosszabb, mint a vadászó-gyűjtögető, illetve, hogy a várható élettartam talán rövidebb is, részben betegségek keményebb munka – vadász-gyűjtögető kell tartozó élelmiszer-szükséglete körülbelül 20 órát dolgozik egy héten, míg a mezőgazdaság szükség sokkal több volt, legalább olyan bizonytalan. A vadászó-gyűjtögető étrend változatosabb és kiegyensúlyozottabb volt, mint amit a mezőgazdaság később engedélyezett., Az átlagos magasság a férfiak esetében 5’10”-ről (178 cm), a nők esetében 5’6″ – ról (168 cm) 5’5″ – re (165 cm), 5’1″ – re (155 cm) csökkent, és a huszadik századig tartott, amíg az átlagos emberi magasság visszatért a neolit forradalom előtti szintre. A gazdáknak több anaemiájuk és vitaminhiányuk volt, több gerincdeformációjuk és több fogászati kórképük volt.
Az egyéni táplálkozás csökkenését azonban a népesség növekedése kísérte.,
a hagyományos nézet az, hogy a mezőgazdasági élelmiszer-termelés támogatta a sűrűbb népesség, ami viszont támogatta a nagyobb ülő közösségek, a felhalmozási áruk és eszközök, valamint a specializáció különböző formái az új munkaerő. A nagyobb társadalmak fejlődése a döntéshozatal különböző eszközeinek fejlesztéséhez, valamint a kormányzati szervezethez vezetett. Az élelmiszer-többletek lehetővé tették egy olyan társadalmi elit fejlődését, akik egyébként nem foglalkoztak mezőgazdasággal, iparral vagy kereskedelemmel, hanem más eszközökkel uralták közösségeiket, és monopolizálták a döntéshozatalt., Jared Diamond (a világon tegnapig) úgy azonosítja a tej és/vagy gabonaszemek rendelkezésre állását, hogy lehetővé teszi az anyák számára, hogy egyszerre egy idősebb (például 3 vagy 4 éves) gyermeket és egy fiatalabb gyermeket neveljenek, míg ez korábban nem volt lehetséges. Az eredmény az, hogy a lakosság jelentősen gyorsabban növelheti méretét, mint egyébként, az erőforrások lehetővé teszik.
a legújabb elemzések rámutatnak, hogy a mezőgazdaság mély társadalmi megosztottságot is előidézett, és különösen ösztönözte a nemek közötti egyenlőtlenséget.,
későbbi forradalmak
háziasított tehén fejése az ókori Egyiptomban.
Andrew Sherratt azzal érvelt, hogy a neolit forradalom után a felfedezés második fázisa volt, amelyet másodlagos termékforradalomnak nevez. Úgy tűnik, hogy az állatokat először pusztán húsforrásként háziasították. A másodlagos termékek forradalma akkor következett be, amikor felismerték, hogy az állatok számos más hasznos terméket is szolgáltattak.,li>
Sherratt azzal érvel, hogy ez a fázis a mezőgazdasági fejlődés lehetővé tette az embereket, hogy használják az energia lehetőségeit az állatok új módon, valamint a megengedett állandó intenzív önellátó gazdálkodás, valamint növénytermesztési, valamint a megnyitása nehezebb talajokon a gazdálkodás., Ez lehetővé tette a nomád pasztoralizmust a félszáraz területeken, a sivatagok szélén, végül mind a dromedary, mind a Bactrian teve háziasításához vezetett. Ezeknek a területeknek a túlméretezése, különösen a kecskecsordák által, nagymértékben kiterjesztette a sivatagok területi kiterjedését. Az egy helyen való élet könnyebben lehetővé tette volna a személyes javak felhalmozódását és bizonyos földterületekhez való kötődést. Egy ilyen álláspontról azt állítják, hogy az őskori emberek képesek voltak felhalmozni az ételt, hogy túléljék a sovány időket, és nem kívánt többletet cseréljenek másokkal., Egyszer kereskedelmi biztonságos élelmiszer-ellátás állapították meg, a népek nőhet, illetve a társadalom változatos a élelmiszer-gyártók, valamint a kézművesek, aki megengedheti magának, hogy fejlesszék a kereskedelmi alapján a szabad idő élvezték, mert a többlet étel. A kézművesek viszont képesek voltak olyan technológiát kifejleszteni, mint a fém fegyverek. Ilyen viszonylagos bonyolultsága volna szükséges valamilyen társadalmi szervezet hatékonyan dolgozni, így valószínű, hogy a lakosság, hogy ilyen szervezet, talán mint a biztosított által a vallás, jobb volt elkészítve, majd több sikeres., Ezenkívül a sűrűbb népesség hivatásos katonák légióit képezheti és támogathatja. Ezen idő alatt az ingatlan tulajdonjoga egyre fontosabbá vált minden ember számára. Végül Childe azzal érvelt, hogy ez a növekvő társadalmi összetettség, amely az eredeti letelepedési döntésben gyökerezik, egy második városi forradalomhoz vezetett, amelyben az első városokat építették.
Lama.,
az ülő társadalmak fejlődése során a betegség gyorsabban terjedt, mint a vadászó-gyűjtögető társadalmak fennállásának idején. A nem megfelelő egészségügyi gyakorlatok és az állatok háziasítása magyarázhatja a neolitikus forradalom utáni halálesetek és betegségek növekedését, mivel a betegségek az állatból az emberi populációba ugrottak. Az állatokról emberre terjedő betegségek néhány példája az influenza, a himlő és a kanyaró., A konkordancia a folyamat a természetes kiválasztódás, az emberek, akik első háziasított a nagy emlősök gyorsan épült fel szempontoknak, hogy a betegségek, mint belül minden generáció az egyének jobb szempontoknak volt jobb túlélési esélyeit. Körülbelül 10 000 éves közös közelségük során az állatokkal, például a tehenekkel, az Eurázsiaiakkal és az afrikaiakkal szemben jobban ellenálltak ezeknek a betegségeknek, mint az eurázsián és Afrikán kívüli őslakos populációkkal szemben. Például a legtöbb Karibi és több Csendes-óceáni sziget lakosságát teljesen kiirtották a betegségek., Az amerikai kontinens lakosságának legalább 90% – át európai és afrikai betegségek pusztították el, mielőtt feljegyezték volna az Európai felfedezőkkel vagy telepesekkel való érintkezést. Egyes kultúrákban, mint például az Inka Birodalom volt egy nagy hazai emlős, a láma, de a láma tej nem volt részeg, sem a lámák nem éltek zárt térben az emberekkel, így a fertőzés kockázata korlátozott volt. A bioarcheológiai kutatások szerint a mezőgazdaság fizikai és fogászati egészségre gyakorolt hatása a Délkelet-Ázsiai rizstermelő társadalmakban I.E. 4000 és 1500 között nem volt olyan mértékű, mint más világrégiókban.,
a Technológia
Alatt, illetve után az Életkorban a Felfedezés, az Európai felfedezők, mint például a spanyol konkvisztádorok, találkozott másik csoport, akik soha, vagy csak a közelmúltban elfogadott mezőgazdaság.A könyv Guns, Germs, -, Acél -, Jared Diamond azzal érvel, hogy az Európaiak Kelet-Ázsiaiak részesült előnyös földrajzi elhelyezkedésük, hogy a biztosított számukra előnyt a Neolitikus Forradalom., Mindkettő megosztotta az első mezőgazdasági környezetben ideális mérsékelt éghajlatot, mindkettő számos könnyen háziasítható növény-és állatfaj közelében volt, és mindkettő biztonságosabb volt más emberek támadásaitól, mint az eurázsiai kontinens középső részén található civilizációk. Mivel az elsők között fogadták el a mezőgazdaságot és az ülő életmódot, valamint a szomszédos korai mezőgazdasági társadalmakat, amelyekkel versenyezhettek és kereskedhettek, mind az európaiak, mind a kelet-ázsiaiak az elsők között részesültek olyan technológiákban, mint a lőfegyverek és az acél kardok., Ezenkívül ellenálltak a fertőző betegségeknek, például a himlőnek, a háziasított állatokkal való szoros kapcsolatuk miatt. Azok az emberek csoportjai, akik nem éltek más nagy emlősökkel, például az Ausztrál őslakosokkal és az amerikai őslakos népekkel, sebezhetőbbek voltak a fertőzésekkel szemben, és nagyrészt kiirtották a betegségeket.
Archaeogenetics
a neolit kultúra közel-keleti elterjedése a közelmúltban összefüggésbe hozható az emberi genetikai markerek eloszlásával., Európában a neolit kultúra elterjedése összefügg az E1b1b vonal és a haplocsoport elterjedésével, melyről úgy gondolják, hogy Észak-Afrikából, illetve a Közel-Keletről érkezett Európába. Afrikában a gazdálkodás terjedése, különösen a Bantu terjeszkedés, az Y-kromoszóma haplocsoport e1b1a Nyugat-Afrikából történő szétszóródásával jár.