Történelmi összefüggésben a kolonizáció a Kongói
a végén a 18-ik században, több, mint száz évvel azelőtt, hogy a Kongó volt gyarmatosították Leopold II., a tizenhárom Brit gyarmatok Észak-Amerikában, felszabadították a Brit korona harc után a függetlenségi háború. Ennek eredményeként az Amerikai Egyesült Államok 1776-ban jött létre., A világ más részein, például Délkelet-Ázsiában és Indiában a Brit Birodalom megerősítette gyarmati fogását, amelyet a 20.század közepén tartott fenn (lásd https://www.cadtm.org/Globalization-from-Christopher-Columbus-and-Vasco-da-Gama-until-today). A hollandok megerősítették uralmukat Indonézia felett. A felszabadítási mozgalmak nem korlátozódtak az európai állomány nemrég érkezett gyarmatosítóira. Haiti bátor népe, Az afrikaiak közvetlen leszármazottai, 1804-ben nyerte el függetlenségét a francia uralomtól., A következő húsz évben Latin-Amerika a függetlenségi háborúk fázisán ment keresztül, olyan forradalmárok vezetésével, mint Simon Bolivar, akinek sikerült legyőznie a kontinens nagy részét uraló spanyol csapatokat.
abban az időben a szubszaharai Afrikát alig gyarmatosították az európaiak, még akkor is, ha a gyarmatosítások más kontinensekre gyakorolt hatásának vetették alá, mivel a háromszög alakú kereskedelem és a rabszolga-szállítás fő áldozata volt., A 17. század és a 19. század közepe között afrikaiak tízmillióit kényszerítették rabszolgaságba és szállították Amerikába.
a 19. század utolsó negyedében a Szubszaharai Afrika az európai gyarmatosítás alá esett: elsősorban brit, francia, német, portugál, Kongó esetében pedig belga.
Léopold II, a belgák második királya azt akarta, hogy országa is kolóniával rendelkezzen
amikor Lipót II 1865-ben Belgium trónjára került, azt akarta, hogy országa is kolóniával rendelkezzen, mint a többiek., Mielőtt király lett, Léopold II látta, hogy a gyarmatosítás sok régióban működik: Ceylonban, Indiában, Burmában,Indonéziában, és különösen tetszett neki, hogy a hollandok Jávában, Indonéziában hogyan végezték, ez lett a vezető példája, egy példa a kényszermunkára.
fontolóra vette Argentína egy részének gyarmatosítását, majd a Fülöp-szigetekre nézett, de Spanyolország által kért ár túl magas volt. Végül úgy döntött, hogy elfoglalja a Kongói-medencét., Ehhez ravasznak kellett lennie, hogy elkerülje a konfliktust a többi európai hatalommal, amelyek már jelen voltak a térségben, és esetleg nem látják kedvezően az új érkezést, ha egy szelet tortát akarnak.
a 19. században az európaiak gyarmati politikájukat a pogányok kereszténységének érveivel indokolták, bevezették a szabad kereskedelmet (még mindig aktuális diskurzus) és a Szaharától délre fekvő Afrikában, véget vetve az arabok rabszolgakereskedelmének.,
“ahhoz, Hogy nyissa ki, hogy a civilizáció az utolsó fennmaradó részen, ahol még nem hatol át, hogy dobja vissza az árnyak még borítékolás egész populációk, azt merem mondani, egy keresztes hadjárat méltó ebben a században a fejlődés”.,”>
1876-Ban, Leopold II szervezett Brüsszelben egy Nemzetközi Földrajzi Konferencia, a cél, hogy volt elég következetes a szellem az idő “, Hogy nyissa ki, hogy a civilizáció az utolsó fennmaradó részen, ahol még nem hatol át, hogy dobja vissza az árnyak még borítékolás egész populációk, azt merem mondani, egy keresztes hadjárat méltó ebben a században a fejlődés (…) Úgy tűnik nekem, hogy Belgium, központi, semleges állam, az lenne a megfelelő hely, hogy tartsa ezt a találkozást (…) Kell nyugtatni, hogy amikor hívtalak ide titeket, hogy Brüsszel nem motiválja az Önzés?, Nem, uraim, Belgium lehet, hogy egy kis ország, de boldog és elégedett az állapotával: az egyetlen ambícióm az, hogy jól szolgáljam”. Elmagyarázza az ott összegyűlt nagy felfedezőknek, hogy a nemzetközi földrajzi konferencia célja az volt, hogy utakat építsenek a hátországok elérése érdekében, és olyan békés orvosi és tudományos állomásokat hozzanak létre, amelyek a rabszolgaság eltörlésének és a vezetők közötti harmónia megteremtésének eszközei lennének, mivel igazságos és elfogulatlan választottbírósági eljárást hoztak létre., Ez volt a hivatalos diskurzus
nem sokkal később elfoglalta Henry Morton Stanley brit felfedezőt, aki éppen keletről nyugatra haladt át Afrikát a Kongó folyó torkolatáig / embouchure-ig.
A berlini konferencia és a Kongói Szabad állam (CFS) létrehozása
1885-ben a berlini konferencián, sok diplomáciai manőverezés után, Léopold II engedélyt kapott egy független Kongói állam létrehozására, amely Kongói Szabad Állam néven vált ismertté., A konferencia záró beszédében Bismark kancellár azt mondta: “az új Kongói állam egy nap kiváló példa lesz arra, amit el akarunk érni, és kifejezem legmélyebb vágyaimat annak gyors fejlődése és a jeles teremtő nemes vágyainak megvalósítása iránt”.
“az új Kongói állam egy nap kiváló példa arra, amit el akarunk érni”.,
Bismark, a Német Birodalom kancellárjabár nagy konferenciákon nagyszerű beszédeket tartott, Léopold II máshol nagyon eltérő diskurzust folytatott: dokumentumokban elküldte a CFS küldötteinek, akiknek feladata a nyereség kinyerése volt, vagy nyilatkozatai a sajtónak., Például, egy interjúban Leopold II amely megjelent a New York-i újságot Kiadó Nyomja meg a December 11-én 1906 – húsz évvel azután, hogy a Berlini konferencia – azt mondta, “Amikor foglalkozik a versenyen készült kannibálok több ezer éve, szükséges módszereket, hogy rázza a lustaság, hogy megértsék az egészséges szempontok a munka”.
“amikor több ezer évig kannibálokból álló fajjal foglalkozunk, olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek rázzák a lustaságukat”.,
Léopold II, roi des Belgesattól a pillanattól kezdve 1885-ben, amikor Leopold II a semmiből teremthette meg a Kongói Szabad államot, mint saját személyes állapotát, kiadott egy első rendeletet, amely az összes kihasználatlan földet állami tulajdonként nyilvánította. Megragadta a földet annak ellenére, hogy a CFS létrehozásának oka az volt, hogy lehetővé tette a főnökök számára, hogy megállapodásokat kössenek, és megvédjék magukat az Arab rabszolga-kereskedőkkel szemben., Stanley segítségével számos szerződést kötött a Kongói törzsi törzsfőkkel, amelyek révén falvaik és területeik földjei a CFS államfőjének, II.Lipótnak az irányítása alá kerültek., Más országokban, amelyek hatalmas területek voltak bejelentett betöltetlen így is lett az ingatlan a CFS
A Jávai modell által alkalmazott Belgium Leopold II. Kongóban
ezen A ponton Leopold II használta a modell által alkalmazott Alacsony Ország Java, hogy az ország kizsákmányolása a Kongói: módszeresen kihasználva a lakosság, a sikerre, a domináns különösen köszönöm, hogy a teremtés, a ‘Force Publique’, igénylő mondta lakosság a betakarítás a latex (természetes gumi), elefántfülek, valamint a rendelkezés, a szükséges élelmet, hogy a gyarmatosítók., A király szinte minden Kongói tevékenységre és vagyonforrásra monopóliumot biztosított magának. Modellje magában foglalta a Kongó természeti erőforrásainak maximális kiaknázását olyan stratégiákkal, amelyeknek semmi köze sincs az ipari termelés modern módszereihez. A napirend ugyanis arra kényszerítette a Kongói lakosságot,hogy az egy főre jutó bizonyos kvóta teljesítésére, valamint a hatalmas mennyiségű elefántagyar összegyűjtésére vadászzon., Leopold II gyarmati erőt tartott fenn, amelynek hadserege főként Kongói, de belga tisztekből állt, hogy tiszteletben tartsa a gyarmati rendet és a kötelező ellátási rendszereket. Szisztematikusan alkalmazta a rémisztően brutális módszereket. Fejenként annyi gumira volt szükség. Annak érdekében, hogy a falu vezetőit és más férfiakat a szüretelésre kényszerítsék, a nőket koncentrációs táborokba zárták, ahol rendszeresen szexuálisan bántalmazták őket a telepesek vagy a Kongói A Force Publique-tól., Ha a szükséges eredményeket és mennyiségeket nem sikerült elérni, az embereket “példaként” megölték, vagy megcsonkították. Az akkori fotók az ilyen csonkítások áldozatait mutatják be,és ezek a fényképek konkrét célt mutatnak. A Force Publique katonáinak bizonyítaniuk kellett, hogy minden patront megfelelően használtak, a kézvágást machetékkel végezték, és nem volt szükség lövésre.
II. Lipót, a belgák királya, az ország és a nép érdekeinek képviselője elképzelése és politikai stratégiája a szélsőséges brutalitás kolonialista megközelítését illusztrálta., Ezen túlmenően e politika tárgyában kijelenti, hogy azt állítja, hogy az ország összes fehér termelésének csak Afrikában kell költenie, és annak érdekében, hogy profitot teremtsena vállalat tevékenységéből származó pozitív nyereség. A nettó nyereség adózás utáni nyereség. A felosztható nyereség a nettó nyereség azon része, amelyet a részvényeseknek lehet elosztani. a feketék számára tiszta eretnekség, igazságtalanság, hiba, amely, ha ténylegesen végrehajtják, megállná a civilizáció menetelését Kongóban., Az államnak, amely csak a fehérek aktív támogatásával válhatott volna állammá, hasznosnak kell lennie a két faj számára, és minden tisztességes shareShareA-nak tulajdoni egységnek kell lennie egy társaságban vagy pénzügyi eszközben, amely a teljes tőkeállomány egy részét képviseli. A tulajdonos (részvényes) jogosult a felosztott nyereség (osztalék) egyenlő elosztására, valamint részvényesi üléseken való részvételre..
nyilvánvaló, hogy a Kongói részesedés a kényszermunka, a bőrkorbács és a levágott kezek.,“ahhoz, Hogy azt állítják, hogy minden fehér generált termelés az országban kell költeni csak Afrikában, valamint ahhoz, hogy profitot a feketék tiszta eretnekség”, Leopold II.
a témáról a féktelen kizsákmányolás, a természetes gumi források, én csak néhányat említsünk adatok: gumi betakarítás kezdődik 1893-ban, pedig kapcsolódik a kereslet a gumiabroncsok által a korai autóipar fejlődését, valamint a kerékpár., Gyártási számok azt mutatják, 33,000 kg, gumi 1895-ben; 50,000 kiló 1896-ban; 278,000 kiló 1897-ben; 508,000 kiló 1898-ban… Ilyen hatalmas termés generált óriási előnye, a magáncégek által létrehozott Leopold II., aki szintén a fő részvényes, kezelése, a kizsákmányolás, a Kongói szabadállam. A Kongói folyó torkolatánál egy kiló gumi ára 60-szor kevesebb, mint a belgiumi piaci ár. Az egyik emlékeztet a ma bányászott gyémántok vagy koltán (columbite-tantál) árának jelenlegi kérdésére.,
a belgiumi Leopold II. által Kongóban elkövetett bűncselekmények elleni nemzetközi kampány
Ez a politika végül óriási nemzetközi kampányt váltott ki a Leopold II. rezsimje által elkövetett bűncselekmények ellen. az Egyesült Államokban a fekete lelkipásztorok tiltakoztak e helyzet ellen, majd csatlakozott E. D. Morel Brit aktivista. Morel egy brit cégnél dolgozott Liverpoolban, és rendszeresen hívták Antwerpenbe utazni., Azt figyelték meg, hogy míg Leopold II állította, hogy Belgium vállalkozás kereskedelmi információcsere, a Kongói szabadállam, hajó visszatért a Kongói a rakományát a elefántfülek ezer kiló gumi, a vissza szállítmányok főleg a karok, valamint az élelmiszerek a gyarmati erők. Morel úgy vélte, hogy ez egy nagyon furcsa fajta kereskedelem, furcsa fajta csere. Abban az időben a Leopold II-t támogató belgák soha nem ismerték el ezt az igazságot., Kijelentették, hogy Morel a brit imperializmus érdekeit képviselte, és csak a belgákat bírálta, hogy elfoglalják helyüket. Paul Janson parlamenti képviselő, aki a nevét adta a Brüsszeli Szabad Egyetem fő előadótermének, kijelentette: Soha nem kritizálom Leopold cselekedeteit, mert azok, akik kritizálják őt, különösen a briteket, ezt csak a “költözés és helyünk” szellemében teszik.,
azonban a kritika nőtt, olyan könyvekkel, mint Joseph Conrad ‘ s heart of Darkness, and the Crime of the Congo, Arthur Conan Doyle, A Sherlock Holmes alkotója túl kevéssé ismert munkája. A Kongó kizsákmányolása elleni nemzetközi kampány az Egyesült Államokban és Nagy-Britanniában is demonstrációkat generált, végül eredményeket produkálva. Lipót 1904-ben kötelezte magát arra, hogy nemzetközi vizsgálóbizottságot állítson fel, amely a helyszínen, Kongóban találkozott bizonyítékokkal. Az ott kapott bizonyságok elsöprőek., Kéziratban vannak a belga Állami Levéltárban.
most kötelességünk emlékezni a Kongóban elkövetett emberiesség elleni bűncselekményekre
az elmúlt húsz évben számos konferenciát tartottak, és könyveket tettek közzé, hogy elítéljék a II. Lipót, Belgium királya által Kongóban létrehozott állam típusát. Röviden, egy bőséges korpusz komoly irodalom már hozzá a dokumentációt az időszak.,
ebből megtudjuk például, hogy a Kongói Szabad állam költségvetésének a katonai kiadások fedezésére szánt része évről évre változott, az összes kiadás 38-49% – a között. Ez mutatja a bőrkorbács fontosságát, a modern fegyverek fontosságát a diktatúra létrehozásában, amely szisztematikusan használja a brutalitás és a gyilkosság fegyvereit….,
bizonyosnak tekinthető, hogy a belga kormány és az akkori Parlament egyetértésével a belgák királya, valamint a Kongói Szabad állam felelős a szándékosan elkövetett “emberiség elleni bűncselekményekért”. Ezek a bűncselekmények nem hibásak, hanem a Kongói lakosság kizsákmányolásának közvetlen eredménye. Néhány neves szerző “népirtásról” beszélt. Azt javaslom, hogy ne hozzunk létre egy erre a kérdésre összpontosító vitát, mert nehéz megállapodni a számokról., Néhány komoly szerző becslése szerint a Kongói népesség 1885-ben körülbelül 20 millió volt, és azt írja, hogy 1908-ban, amikor II.Lipót átadta Kongót Belgiumnak, így létrehozva a belga Kongót, 10 millió Kongói maradt. Ezek a becslések neves szerzők, azonban, nehéz ellenőrizni hiányában a népszámlálás.,
… az bizonyos, hogy Leopold II., a Belgák Királya, felelős a ‘bűncselekmények az emberiség ellen,’ szándékosan elkövetett
– E Leopold gyarmati tevékenység eredményezte, hogy több millió, vagy több tízezer vagy több százezer ártatlan áldozatok, ez nem változtat azon a tényen, hogy ebben az esetben a bűncselekmények az emberiség ellen, ez pedig alapvető, hogy újra létrehozza a történelmi igazságot., Polgárok, nevezetesen az ifjú, belépett a városháza a város Liège, vagy a rue du Trône a place Royale Brüsszelben, át egy emléktábla tisztelgett, a munka, a gyarmatosítás, vagy elhalad a lovas szobra Leopold II. A polgárok át a szobrot a Leopold II emelt az Oostendei tengeri front. Látnak egy fenséges Leopold II, alacsonyabb szinten, hálás Kongói kiterjesztve hálás kezét felé., Az egyetlen kommentár ott megemlékezik a civilizálódásra szerepe Leopold a felszabadulás, a Kongói a rabszolga-kereskedelem… nem sürgős, hogy helyreállítsák a történelmi igazság, hogy hagyja abba a hazudozást, hogy a gyermekek, ne hazudj Belga állampolgárok, ne sértegess az áldozatok emléke, illetve azok leszármazottai, illetve azok leszármazottai, a Kongói ki voltak téve a testet, a lelket, hogy valóban szörnyű uralom.
ezt az emlékezési kötelezettséget máshol is el kell végezni., Kerüljünk el minden vitát “csak annyit tesz, hogy bírálja Belgiumot és nem mond semmit arról, hogy mi folyik más helyeken”. A lap elején valóban megemlítik a tágabb kontextust: Nagy-Britannia szélsőséges brutalitással uralta Dél-Ázsiát ; az alacsony országok nagy erőszakkal uralták Indonézia lakosságát; ezt megelőzően az akkori “Amerika” népességének háromnegyedét megsemmisítették, a Karib-térségben pedig a 16.és 17. század folyamán körülbelül 100% – ot., A belga államnak természetesen nincs monopóliuma a brutalitásra, de mi Belgiumban vagyunk, és nekünk, belga állampolgároknak, Kongói barátainkkal és más, most Belgiumban élő országok állampolgáraival együtt alapvető fontosságú, hogy ne felejtsük el, és hogy helyreállítsuk a történelmi igazságot.
# Antwerpeni hatóságok a hétvégi #BlackLivesMatter-tüntetés után eltávolították II. A kampány, hogy távolítsa el mindet folytatódik. #DRC #KingLeopoldII # Belgium pic.twitter.,com / 7Io5uAfcMK
— Jack Parrock (@jackeparrock) 2020.június 9.
fordította: Kate Armstrong, Mike Krolikowski és Christine Pagnoulle.