míg a modern közgazdaságtan az emberi vágyak kielégítésére törekszik, a buddhizmus vágyaink csökkentésére törekszik, ezért a buddhista közgazdaságtan inkább a fogyasztásellenes és az egyszerű életérzést támogatja. Prayudh Payutto buddhista Közgazdaságtanában: a piac Középútja, Prayudh Payutto azt írja, hogy a fogyasztás csak egy olyan eszköz, amely “az emberi potenciál fejlődése” és “az egyénen belüli, a társadalomban és a környezeten belüli jólét”., Buddhista szempontból tehát a “helyes fogyasztás” a jóléten alapul, míg a “rossz fogyasztás” annak szükségessége, hogy “kielégítsük a kellemes érzések vagy az ego-kielégülés vágyát”. Hasonlóképpen Sulak Sivaraksa azt állítja, hogy” a fogyasztói vallás hangsúlyozza a kapzsiságot, a gyűlöletet és a téveszmét”, amely szorongást okoz, és hogy ezt az elégedettség etikájával kell ellensúlyozni a buddhista közgazdaságtan gyakorlására tett Modern kísérletek a Sarvodaya Shramadana mozgalomban és a Bhután bruttó nemzeti Boldogsággazdaságában láthatók.,
míg a buddhizmus az etikailag megszerzett gazdagságot ösztönzi, a kapzsiságot és a gazdagság iránti vágyat negatívnak tekinti, és a megelégedettséget “a legnagyobb gazdagságnak” tekinti. A szegénységet és az adósságot a szenvedés, az erkölcstelenség és a társadalmi nyugtalanság okainak tekintik, ha megakadályozzák, hogy valakinek alapvető szükségletei és nyugalma legyen. A laikusok számára a buddhizmus elősegíti a középutat a szegénység és a materialista vagy fogyasztói élet között, amelyben az ember mindig arra törekszik, hogy gazdagítsa magát, és több dolgot vásároljon., A buddhista laikusok számára tehát a buddhizmus nem azt jelenti, hogy minden anyagi dolgot el kell utasítani, hanem Sizemore és Swearer szerint: “ez meghatározza azt a hozzáállást, hogy meg kell termeszteni és kifejezni kell, bármilyen anyagi állapotban találja magát. Nem kötődni kell ahhoz, hogy anyagi dolgokat birtokoljon és használjon, de ne birtokolja vagy használja őket. Ezért a nem ragaszkodás gondolata a buddhista társadalom egészére, a laikusokra és a szerzetesekre egyaránt vonatkozik.”