felületes fibularis (peroneális) ideg
A felületes fibularis ideg (SFN vagy felületes peroneális ideg) a közös fibularis ideg bifurkációjával kezdődik. Kezdetben mélyen fekszik a fibularis longus felé. Ezután áthalad anteroinferiorly között a fibularis longus és brevis, valamint az extensor digitorum longus, mielőtt átszúrja a mély fascia a disztális harmadik a láb., Ezen a ponton az SFN egy nagy mediális dorsalis bőridegre, egy kisebb, oldalirányban elhelyezett közbenső hátsó bőridegre oszlik, általában a cruralis fascia átszúrása után. Néha, ez osztja, miközben még mindig mélyen a fascia, azonban. Salamon et al. (2001) arról számoltak be, hogy az SFN a vizsgált esetek közül 24-ben (35%) a cruralis fascia átszúrása előtt a láb középső háti idegébe és a láb közbenső háti bőr idegébe elágazhat. Apaydin, Basarir, et al., (2008) megvizsgálta az SFN kompartmentális anatómiáját, és természetesen három konkrét típust definiált. Az esetek 71% – ában az SFN teljes egészében a láb oldalsó rekeszében (I. Típus) járt. 23,7% – ban az SFN behatolt az elülső intermuszkuláris septumba,12,7 cm-rel alacsonyabb, mint a fibula fejének csúcsa, mielőtt az elülső rekeszben (II. Típus) haladna. A minták fennmaradó 5, 3% – ában az SFN-nek mind az elülső, mind az oldalsó rekeszekben (III. Típus) voltak ágai., Prakash, Singh, Rajini, Jayanthi, valamint Singh (2010) megvizsgálta 60 példányok a helyszín természetesen a SFN majd megállapította, hogy ez volt található az elülső rekesz a lábát 28.3% példányok. A példányok 8,3% – ában az SFN a fibularis longus és az extensor digitorum longus izom közötti piercing előtt elágazott, míg 11,7% – ban a piercing után elágazott., A 60 példányból 41-ben a felületes peroneális ideg szenzoros felosztása a mediális dorzális bőr idegbe és a közbenső dorzális bőr idegbe disztálisan elágazott a mély fascia megjelenéséig.
mivel az SFN a láb oldalirányú rekeszének izmai között helyezkedik el, ellátja a fibularis longust, a fibularis brevis-t és az alsó lábszár bőrét. Az SFN kurzusa, kompartmentális lokalizációja, perifériás digitális eloszlása jelentős változásnak van kitéve., 1892-ben a Nagy-Britannia és Írország anatómiai Társaságának kollektív vizsgálóbizottsága 229 példányból álló sorozatban számolt be a láb dorsumának bőridegeinek eloszlásának változásáról. A jelentés a Kosinski variánsai (Kosinski, 1926; Salamon et al., 2001)., Szerzők is leírt nagy változékonyság, mind a mély tanfolyam (Benjamim, Tuma, Grillo, & Ferreira, 1995; Blair & Botte, 1994; ő tette, 1926; Von Reinman, 1984), illetve a perifériás toe engedély (Brodie, Shaw, Macload, Harris, & Fawcett, 1892; ő tette, 1926) a sural és felületes fibular idegek. Salamon et al. (2001) A Kosinski változatain kívül további öt típust írtak le a 68 lábas sorozatukban., Adkinson, Bosse, Gaccione és Gabriel (1991) arról számolt be, hogy a 85 láb 14% – ánál a felületes fibularis ideg található a mediális rekeszben, míg az esetek 12% – ában a felületes fibularis ideg mélyen az oldalsó rekesz mély fasciájába osztódott, majd a láb mediális háti bőr idege átment az elülső rekeszbe.
Blair and Botte (1994) az SFN egy másik változatát írta le, amelynek gyakorlati következményei vannak az oldalsó malleolus megközelítésére., Ezek a szerzők arról számolt be, hogy a 16% – a 25 esetben az ideg elágazó, mélyre, a középső háti cutan ideg a lábát törte meg a fascia elülső oldalsó bokacsonton, míg a köztes háti bőr, ideg, a láb áttört a műszerfal, hátsó oldalsó bokacsonton aztán átlépte a csont, hogy kövesse a felé a dorsum a láb.,
a mediális dorsalis bőrideg jellemzően a bokaízület előtt halad át, két dorsalis digitális ágra osztva, az egyik ág a hallux középső oldalát látja el,a másik pedig a második és harmadik lábujjak szomszédos oldalát. Ez az ideg kommunikál a saphena és a mély fibularis idegekkel. Közbenső ága oldalirányban áthalad a láb dorsumán, dorsalis digitális ágakra osztva, amelyek a harmadik-ötödik lábujjak szomszédos oldalát, valamint a boka oldalsó aspektusának bőrét látják el, ahol összekapcsolódik a suralis ideggel., Az SFN egyes oldalirányú ágai gyakran hiányoznak, és helyettesítik a sural ágakat (Bergman et al., 1984, 1988; Mahadevan, 2008; Williams, 2005).
a peroneális ideg expozícióját a disztális combban és a poplitealis fossa-ban már korábban leírták. Ha az ideg megsérül a poplitealis fossa-ban, a sebész a közös peroneális ideget görbe vonalú metszéssel teszi ki. Ilyen módon a metszés nem lép át közvetlenül a poplitealis fossa régióján., Amint a bőr alatti szövet behatol és a szárnyak felemelkednek, az ideg pályája könnyen azonosítható a bicepsz femoris izom medialis és inferior aspektusán. Ezután oldalirányban halad a gastrocnemius izom oldalsó fejéhez. A fibularis fej alatt egy kis visszatérő ízületi ág figyelhető meg. Ezután a korábban leírtak szerint két fő ágra oszlik. A peroneális idegkárosodás leggyakoribb helye közvetlenül a fibularis fej alatt van, a bicepsz femoris izom nagy kötődése alatt., A fibularis fej alatt van egy horony, amely alatt a közös peroneális ideg áthalad. A közös peroneális ideg nagyon sérülékeny a sérülésre, mivel a fibularis fej körül halad. Ha az ideg csak a fibula fejének szintjén sérült meg, vagy disztális, akkor a bemetszést a sérüléshez közeli bármely ponton el lehet indítani, szükség szerint. A bemetszés egyszerűen elülső irányban ívelt a fibula nyakán, disztálisan a láb anterolaterális aspektusa mentén. A fascia mélyéig az ideg könnyen azonosítható a bicepsz ín mediális oldalán., Az ideg ezután disztálisan nyomon követhető, mivel a fibularis nyak körül görbül, amíg a terminális ágakra nem oszlik. A leggyakoribb művelet a közös peroneális ideg ezen a területen magában foglalja a disztális fascia felszabadulását az ideg felett egy kísérő külső neurolízissel. Ezt követően külső neurolízis végezhető disztálisan oda, ahol az ideg a mély és felületes összetevőibe elágazik ezzel a sebészeti beavatkozással.,
mivel kevésbé gyakori, a mély peroneális ideg a fibula oldalirányú határán, az extensor digitorum longus izom mellett sérülhet, mint a rekesz szindrómában. Ezen a ponton a láb elülső rekesze érzékeny a nyomásra és a kompresszióra. A szindrómát súlyos fájdalom, duzzanat és elszíneződés jellemzi a láb elülső oldalán, a láb dorsiflexion pedig gyenge lehet. Ennek az állapotnak a kezelése magában foglalja a csontos fascialis rekesz kibővítését, ahol az ideg az artériával együtt be van zárva., A dekompressziót követően a beteget meg kell szabadítani az úgynevezett “sípcsontok” tüneteitől.”Ennek az expozíciónak a bemetszése a tapintható tibialis elülső izom felett történik, a boncolás pedig disztálisan történik a tibialis elülső és az extensor hallucinis longus izmok között. A mély peroneális ideg a kísérő elülső sípcsonti artériával és vénával van kitéve. Azáltal, hogy egyszerűen elválasztja az erős fascialis síkokat ezen a területen, neurolízis érhető el., A sebész azonban nem vághatja le a felületes fibularis idegeket,mert a mély fascia átszúrása után a láb elülső rekeszén áthaladhatnak.