(Hogy többet tudjon meg a nagyszülők felügyeleti jogokat, valamint egyre őrizetbe egy unoka, kérem látogatás a Nagyszülők Jogok részben az oldalunkat ide kattintva.)
amikor egy gyermek születik két olyan ember számára, akik nem állnak készen arra, hogy szülők legyenek, a nagyszülők gyakran belépnek a gyermek neveléséhez. De mi történik, ha egy szülő azt akarja, hogy több szerepet az élet egy gyermek, aki már elsősorban által felvetett nagyszülő?, Hogyan döntene a bíróság arról, hogy a gyermeknek a nagyszülőnél kell maradnia, vagy a szülővel kell élnie? A grúziai Fellebbviteli Bíróság ezt a kérdést a Bell v. Taylor, A15a1621, október 28, 2015 (Ga. App. 2015).
ebben az esetben a gyermek nem házas szülőknek született 2008-ban. 2011-ben a szülők beleegyeztek abba, hogy a gyermek anyai nagyanyja ideiglenes gyámságot kapjon. Az apa, aki 20 éves volt, amikor a gyermek született, az első néhány évben alig vagy egyáltalán nem vett részt a gyermek életében., Elismerte, hogy ez idő alatt kábítószert és alkoholt fogyasztott, és ” csak fiatal és vad volt, és sokat bulizott.”Végül, ahogy az apa Érett, rendbe tette az életét, és jobban szeretett volna részt venni a fia életében.
2013-ban az apa petíciót nyújtott be a gyermek legitimálására és felügyeletére. Az anyai nagymama válaszolt az apa petíciójára, de a gyermek anyja nem. A bíróság helyt adott a törvényességnek, és törvényesen megváltoztatta a gyermek vezetéknevét az apa vezetéknevére., A bíróság ideiglenes jelleggel engedélyezte az apa látogatását a gyermekkel. A bíróságnak a végső tárgyaláson az volt a kérdése, hogy a gyermeknek továbbra is a nagymamával kell-e élnie, vagy elsősorban az apával kell élnie.
az utolsó meghallgatáson az apa szülei azt vallották, hogy problémái voltak, amikor fiatalabb volt, de az elmúlt két évben tiszta és józan volt, munkát tartott fenn, és stabil otthona volt feleségével és két mostohagyermekével., Egy családi barát azt vallotta, hogy látta, hogy az apa nem éri meg a “dugós nikkelt”, hogy érett, felnőtt, jó házasságban, vigyáz mostohagyermekeire, és képes” szilárd életet ” biztosítani a gyermek számára.
a gyermek, aki éppen 6 éves volt a végső meghallgatás idején, életének nagy részét az anyai nagymamával élte., A nagymama azt vallotta, hogy a gyermeknek nehézségei voltak, amikor az apa először megkapta a láthatási jogokat, de arra ösztönözte az apát, hogy vegyen részt a gyermek életében, és hogy végül a látogatás “nagyon jól ment.”A nagymama tanúkat mutatott be, akik azt vallották, hogy a gyermek boldog, jól gondoskodott róla, nagyszerűen élt vele, és minden második hétvégén meglátogatta az apát.,
az összes bizonyíték bemutatása után a bíró azt mondta, hogy biztos abban, hogy mindkét fél gondoskodik a gyermekről, de úgy döntött, hogy káros lesz a gyermek számára, hogy eltávolítsa őt a nagymama otthonából, ahol életének nagy részét élte, és elsődleges felügyeletet kapott a nagymamának.
az apa fellebbezett a döntés ellen, és azzal érvelt, hogy a bíró tévesen alkalmazta a törvényt. A szülő és a nagyszülő közötti felügyeleti keresetek elbírálásának jogi normáját az O. C. G. A. 19-7-1 (b.,1), amely a vonatkozó rész:
Ott kell lennie egy megcáfolható feltételezés, hogy az az érdeke, hogy a gyermek, illetve gyermekek számára a felügyeletet, hogy oda, hogy a szülő, vagy szülők az ilyen gyermek vagy gyermekek, de ez a vélelem lehet leküzdeni, azt mutatja, hogy egy gyámság alatt, hogy az ilyen harmadik félnek az az érdeke, hogy a gyermek, illetve gyermekek. Minden ilyen esetben kizárólag az a kérdés határozható meg, hogy mi szolgálja a gyermek vagy a gyermekek érdekeit.,
az O. C. G. A. 19-7-1 (b.1)-ben meghatározott vélelem cáfolásához a harmadik félnek bizonyítania kell, hogy a szülői felügyelet fizikai vagy jelentős hosszú távú érzelmi kárt okozna, nem csupán társadalmi vagy gazdasági hátrányt. Strickland v. Strickland, 330 Ga. App. 879 (2015); Clark v. Wade, 273 Ga. 587, 598 (2001); Lásd még Harris v.Snelgrove, 290 Ga. 181, 182 (2011)., “az otthon és az iskola megváltoztatása gyakran nehéz lesz egy gyermek számára, de bizonyos szintű stressz és kényelmetlenség indokolt lehet, ha a cél a gyermek újraegyesítése a szülővel. Clark v. Wade, supra 598.,
annak megállapítására, hogy újra együtt a gyerek, hogy a szülő veszélyeztetné a gyermek, a bíróság köteles figyelembe venni a következő tényezőket:
(1) aki a múlt, jelen, gondnokai, a gyermek; (2), akivel a gyermek kialakult pszichológiai kötvények, illetve, hogy milyen erős vagy azok a kötvények; (3) a versengő felek azt az érdeklődés, valamint a kapcsolatot, a gyermek idővel; valamint (4) a gyermek egyedi orvosi vagy pszichológiai szüksége van, hogy az egyik fél jobban meg tud felelni.,
Clark v. Wade, supra at 598-599.
A fellebbezés során az apa azzal érvelt, hogy mivel a bíróság nem találta kifejezetten azt, hogy bármilyen fizikai vagy jelentős, hosszú távú pszichológiai kár keletkezett volna, ha a gyermek elsősorban vele élne, elsődleges őrizetet kellett volna kapnia., A fellebbviteli bíróság egyetértett és úgy ítélte meg, hogy ” a bíróság által megállapított kár típusa a stressz és a kényelmetlenség azon szintjére esik, amely elfogadható ár a gyermek szülővel való újraegyesítéséhez, és nem elegendő ahhoz, hogy megsértse a szülő hevesen őrzött jogát, hogy gyermeke törvényes és fizikai őrizetben legyen.”A fellebbviteli bíróság visszaküldte az ügyet a tárgyaló bíróságnak azzal az utasítással, hogy az apának ítélje oda a felügyeletet.
visszatérés a Blog kezdőlapjára