Azt szeretné, hogy egy állandó formában, hogy ezek az eredmények, valamint javasolja tárgyalni kiadó. Örömmel hallom, hogy kielégítő megállapodásra jutott” (levél Spencernek a Williamsnek, a Knox College Illinois-nak, a Bookfellow Alapítvány gyűjteményének).
18., Az 1864-es Biológia elveinek első kötetében először Darwin “természetes szelekciójának” alternatívájaként használta ezt a kifejezést az 1859-es Fajok eredetére. Ahhoz azonban, hogy egyértelmű legyen, A Room hangsúlyozza, hogy “nem elegendő az ilyen kiválasztási mechanizmusok “önszerveződés “vak formáinak kezelésére. A befolyásos szereplők céltudatosan küzdenek azért, hogy megszervezzék és átformálják ezeket a folyamatokat, valamint a technológiai és intézményi változások irányát, hogy megerősítsék és megvédjék saját helyzetbeli előnyüket. Itt van egy végtelen tánc” (szoba, 2016, 104. o.).,
19. A “gyakorlati bölcsesség” gyakorlásának “technikáját” a szakemberek inkább a protokollok és szabályok mechanikus használata helyett (Champy, 2012, 2018) támogatták.
20. Az 1970-es évekre nyúlik vissza a kutatás gyökerei (ajánlat, 2006). Az ügyfél beszél Mayer és Timms (1970) egy klasszikus szöveg., Amikor az 1970-es években Robinson írta A Világok Egymástól: a Szakemberek A Kliensek a Jóléti Állam, hogy egy fontos tényező, a “hibák”, a “szakember-kliens kapcsolatok a burkolata minden élesen eltérő szubjektív világok” (Robinson, 1978, p. 2) beszámolt az általános megállapítások az idők. Mint korábban említettük, a témát (mint “jótékonyság”) Spencer tárgyalta. Egy példa a legújabb releváns európai kutatásokra (Broese van Groenou and De Boer, 2016).
21., A Room rámutat arra, hogy nem elegendő azt mondani ,hogy “egy adott találmány “összetett”, csupán abban, hogy számos egymással összefüggő komponens van egy “bonyolult zűrzavarban”: ami számít, az a nemlineáris dinamika, amelyhez az ilyen kapcsolatok vezethetnek ” (2016, 143. o.). Az első bekezdés a szakasz ebben a vitában, “szakmai intézmények” Spencer “elvei Szociológia,” beleértve Megjegyzés 12, azt mutatja, hogy Spencer úgy tűnik, hogy megfeleljen ennek a kritériumnak.
22., 1901-ben a “” The evils to be treated with theory and practice “” című, Chadwick napja óta “feltörekvő” “egészségügyi osztályt azzal vádolta, hogy” eltúlozza “a kezelendő gonoszt, miközben hallgatólagosan felmagasztalja saját tagjait “” (Spencer, 1901, 156. o.).
23. Az egészségügyi és Szociális ellátás területén a szakmák szempontjából különösen fontos, hogy a megszerzett jellemzők továbbadásával kapcsolatban további dimenziót kell figyelembe venni., Meloni, valamint Müller arra, hogy “együtt egyre több szociális tudósok, humán tudósok élet tudósok, javasoljuk, hogy az epigenetikai kutatások, s különösen a munka egy ilyen érzékeny témában, mint transgenerational epigenetikus öröklődés kell interdiszciplináris csere együttműködés boldogulni felelősen” (Meloni, illetve Müller, 2018, p. 8).
24. Az igazságtalanság államon keresztül történő felszámolásának folyamata gyakran-legalábbis az Egyesült Királyságban-marad, amely jelentős költségeket és késedelmet okoz a fellebbezőnek a törvényszékeken., A bíróságokon a jogsegély “korlátozottabb alapon áll rendelkezésre, mint a rendes bíróságok számára” (Mullen, 2010, 399. o.).
Abbott, A. (1988). A szakemberek rendszere: esszé a szakértői munka megosztásáról. Chicago, IL: University of Chicago Press.
Google Scholar
Abbott, A. (2001). Az idő számít: elméletről és módszerről. Chicago, IL: University of Chicago Press.
Google Scholar
Adams, T. (2018). Szabályozó szakmák: a megjelenése szakmai önszabályozás négy kanadai tartományokban., Toronto, tovább: University of Toronto Press.
Google Scholar
Bicheno, J. E. (1824). A rossz törvények vizsgálata, elsősorban annak érdekében, hogy megvizsgálják őket, mint a Nemzeti jóindulat rendszerét, és tisztázzák politikai gazdaságukat, 2nd Edn. London: Hunter.
Google Scholar
Bird, C. (1999). A liberális individualizmus mítosza. Cambridge: Cambridge University Press.
Google Scholar
Champy, F. (2012). La Sociologie des szakmák. A 2. Párizs: Presses Universitaires de France.,
Google Scholar
Dingwall, R. (2016). Esszék a szakmákról. Routledge.
Google Scholar
Duncan, D. (1908). Herbert Spencer élete és levelei. London: Methuen.
Google Scholar
Durkheim, E. (2013) In The Rules of Sociological Method, ed S. Lukes (Basingstoke: Palgrave Macmillan).
Google Scholar
Elder-Vass, D. (2010). A társadalmi struktúra ok-okozati hatásköre: megjelenés, struktúra és Ügynökség. Cambridge: Cambridge University Press.,
Google Scholar
Gissis, B. S. (2005). Herbert Spencer a pszichológia alapelveinek két kiadása: 1855 és 1870/72. Biológiai öröklődés és kulturális örökség. Preprint 294. Berlin: Max-Planck-Institut Für Wissenschaftsgeschichte, 137-151.
Google Scholar
Le Grand, J. (2006). Motiváció, Ügynökség és közpolitika. Oxford: Oxford University Press.
Google Scholar
ajánlat, J. (1994). Herbert Spencer: Politikai Írások. Szerkesztett egy bevezetés. Cambridge: Cambridge University Press.,
Google Scholar
ajánlat, J. (2000). Herbert Spencer: Kritikus Értékelések. Szerkesztette négy kötetben. London; New York, NY: Routledge.
Google Scholar
ajánlat, J. (2006). A brit szociálpolitika szellemi története: idealizmus a nem idealizmussal szemben. Bristol: Policy Press.
Google Scholar
ajánlat, J. (2010). Herbert Spencer és a társadalomelmélet. Basingstoke; New York, NY: Palgrave Macmillan.
Google Scholar
ajánlat, J. (2014)., A “természetes szelekció” – tól “a legalkalmasabb túléléséig”: Spencer Darwin 1860-as években történt újrafestésének jelentőségéről. J. klasszikus Szociol. 14, 156–177. doi: 10.1177/1468795×13491646
CrossRef teljes szöveg / Google Scholar
Peel, J. D. Y. (1971). Herbert Spencer: a szociológus fejlődése. London: Heinemann.
Google Scholar
Ridge, T. (2007). Családi ügy. J. Soc. Politika 36, 399-416. doi: 10.1017 / S0047279407001109
CrossRef teljes szöveg / Google Scholar
Ritchie, D. G. (1885)., Mr. Spencer politikai filozófiája. Idő NS 2, 643-662. Reprinted in Offer (2000) 4, 103-121.
Google Scholar
Robinson, T. (1978). A Világok Egymástól. London: Bedford Square Press.
PubMed Abstract / Google Scholar
szoba, G. (2011). Komplexitás, intézmények és közpolitika. Cheltenham: Edward Elgar.
Google Scholar
szoba, G. (2016). Agilis szereplők komplex terepeken: transzformatív realizmus és közpolitika. London; New York, NY: Routledge.
Google Scholar
Smith, G. H. (2013)., A Szabadság rendszere. Cambridge: Cambridge University Press.
Google Scholar
Spencer, H. (1843). A Megfelelő Szférában, a Kormány: egy Reprint Sorozata Betűk Eredetileg Megjelent A Noncomformist’. London: Brittain. Újranyomtatva, 1994.
Google Scholar
Spencer, H. (1851). Társadalmi Statika. London: Chapman.
Google Scholar
Spencer, H. (1872). A pszichológia alapelvei, Vol. 2. London: Williams és Norgate.
Google Scholar
Spencer, H. (1873). A szociológia tanulmányozása., London: Király.
Google Scholar
Spencer, H. (1876). A szociológia alapelvei. London: Williams és Norgate.
Google Scholar
Spencer, H. (1884). A Férfi Az Állam Ellen. London: Williams és Norgate. Újranyomtatva, 1994.
Google Scholar
Spencer, H. (Szerk.). (1886). “The factors of organic evolution,” in Essays, 1901, vol. 1, 389–466.
Google Scholar
Spencer, H. (1891). A szociológia alapelvei, 2. Edn, Vol. 2. New York, NY: Appleton.,
Google Scholar
Spencer, H. (1893). A szociológia alapelvei, 3. Edn, Vol. 1. London: Williams és Norgate.
Google Scholar
Spencer, H. (1896). A szociológia alapelvei, Vol. 3. London: Williams és Norgate.
Google Scholar
Spencer, H. (1897). Különböző Töredékek. London: Williams és Norgate.
Google Scholar
Spencer, H. (1901). Tények és megjegyzések. London: Williams és Norgate.
Google Scholar
Spencer, H. (1910). Az etika alapelvei. 2 kötet., New York, NY; London: Appleton.
Google Scholar
Taylor, M. W. (2007). Herbert Spencer filozófiája. London: Continuum.
Google Scholar
Turner, J. (1985). Herbert Spencer: Megújult Elismerés. Beverly Hills: Sage.
Google Scholar
Walby, S. (2015). Válság. Polity Press: Cambridge.
PubMed Abstract / Google Scholar
Webb, B. (1926). A Gyakornokságom. London: Longmans.
Google Scholar
Webb, B. (1948). A Partnerségünk. London: Longmans, Green.,
Google Scholar
Weinstein, D. (1998). Egyenlő szabadság és hasznosság: Herbert Spencer liberális Utilitarizmusa. Cambridge: Cambridge University Press.
Google Scholar
Werth, B. (2009). New York, NY: Random House.
Google Scholar
Whately, R. (1832). Bevezető előadások a politikai gazdaságtanról. London: Fellowes.
Google Scholar
Wiltshire, D. (1978). Herbert Spencer társadalmi és politikai gondolkodása. Oxford: Oxford University Press.
Google Scholar