“végre megszabadultam a festék ragacsos közegétől, és közvetlenül a fénnyel dolgozom.”1 so enthused Man Ray (született Emmanuel Radnitzky) 1922-ben, röviddel azután, hogy az első kísérletek kamera nélküli fényképezés. Ezeket a képeket, amelyeket általában fotogramoknak neveznek, de amelyeket “rayographs” – nak nevezett, saját nevének és a “fénykép” szónak a punning kombinációjában.”

Man Ray művészi kezdetei néhány évvel korábban, a Dada mozgalomban jöttek létre., Alakítja a trauma, az i. világháború kialakult egy modern média kultúra—jellemző által fejlesztések a kommunikációs technológiák, mint a rádió, a mozi—Dada művészek közös mély kiábrándultság a hagyományos mód a művészet, hogy gyakran fordult, ahelyett, hogy experimentations a lehetőséget, a spontaneitás. A kötél táncos kíséri magát vele árnyékok, Man Ray alapján a nagy, színes blokk összetétele a véletlenszerű elrendezése maradékot színes papír szétszórva a padlón., A festmény számos olyan érdekességet von maga után, amelyet a művész a fényképészeti munkájába bevisz: negatív tér és árnyékok; a kompozíciós döntések részleges átadása a balesetnek; valamint pontos, kemény szélű, nem modulált szín alkalmazása, a művész kezének nyomainak eltávolítása. 2

1922-ben, hat hónappal azután, hogy Párizsba érkezett New Yorkból, Man Ray elkészítette első rayográfiáját. Ezek elkészítéséhez tárgyakat, anyagokat, néha saját vagy egy modell testének részeit egy fényérzékeny papírlapra helyezte, és fénynek tette ki őket, negatív képeket hozva létre., Ez a folyamat nem volt új-az 1830—as évek óta kevesebb fotografikus kép készült -, kísérletezése nagyjából egybeesett Moholy-Nagy László hasonló kísérleteivel. Fotogramjaiban azonban Man Ray megragadta a tárgyak irracionális kombinációinak és véletlen elrendezésének lehetőségeit, hangsúlyozva az így készített képek absztrakcióját., Ezek közül a rayográfok közül válogatást tett közzé-köztük egy fésűt, egy másik vágott papír spirálját, egy harmadik pedig egy építész Francia görbe sablonját az oldalán-a Champs délicieux című portfólióban, 1922 decemberében, a Dada vezetője, Tristan Tzara által írt bemutatóval. 1923-ban a Le Retour à la raison (Return To Reason) című filmjével kiterjesztette a rayográf technikát a mozgóképekre.

ugyanebben az időben Man Ray fényképészeti kísérletei a feltörekvő szürrealista mozgalom középpontjába vitték Párizsban., André Breton vezetésével a szürrealizmus arra törekedett, hogy felfedje a mindennapi életben ismerős megjelenés alatt álló rejtélyes udvarlást. Man Ray alkalmasnak bizonyult erre az Anatómiákhoz hasonló munkákban, amelyekben a keretezés és a szögletes fény révén egy nő nyakát ismeretlen, fallikus formává alakította át., Hozzájárult a fényképeket a három fő Szürrealista folyóiratok egész területén az 1920-as években, majd az 1930-as évek, meg is épített Szürrealista tárgyak, mint Ajándék, amely megváltoztatta a hazai eszköz (vas) egy eszköz a potenciális erőszak Elpusztíthatatlan Objektum (vagy Tárgy, hogy elpusztuljon), metronóm, egy fénykép, egy szem elhelyezni, hogy a lengő kar, ami elpusztult, ráadásul többször is.

közép-és történelmi mozgalmakon dolgozva Man Ray már korán szerves része volt a Modern Művészetek Múzeuma kiállítási programjának., A fényképek, festmények, rajzok, szobrok, filmek, sőt, még egy sakk-készlet tartalmaz a három mérföldkő korai kiállítások: Kubizmus, illetve Absztrakt Művészet (1936); Fantasztikus Művészet, Dada, Szürrealizmus (1936-37), amelynek egyik rayographs szolgált a katalógus borítója; valamint Fotózás, 1839-1937 (1937). 1941-ben a múzeum James Thrall Soby, író, gyűjtő és kritikus (és Moma vagyonkezelő) történelmi ajándékával bővítette műveinek gyűjteményét, aki mintegy nyolc évvel korábban Man Ray legfontosabb fényképeinek kiterjedt csoportját szerezte meg közvetlenül a művésztől., Ezen a csoporton belül 24 első generációs, közvetlen, egyedi rayográf volt az 1920—as évekből, amelyek Man Ray ambíciójával beszélnek, amint azt 1921-ben írta, hogy “a fényképezésem automatikus legyen-a kamerámat úgy használjam, mint írógépet.”3

Natalie Dupêcher independent scholar, 2017

  1. Man Ray Ferdinand Howardnak, 1922.április 5-én; Francis M. Naumann idézetében a modernizmusra való áttérés: Man Ray (New Brunswick, NJ: Rutgers University Press, 2003), 215.,

  2. Entry on “the Rope Dancer without her Shadows”, In Dada in The Collection (New York: The Museum of Modern Art, 2008), 213n19.

  3. Man Ray to Katherine Dreier, February 20, 1921; idézett Dada in the Collection, 228n10.

Articles

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük