a Sztálin vezette szovjetek az elveszett területek visszaszerzésére törekedtek, és erre a jaltai konferencia volt a legjobb esélyük. Ennek eredményeként Sztálin még beleegyezett abba, hogy belép a Japán elleni csendes-óceáni háborúba, cserébe több területért, köztük Szahalin, Port Arthur, mandzsúriai vasutak és a Kurile-szigetek egyes részeiért. Roosevelt elnök azonban már rossz egészségi állapotban nem ismerte el Sztálin valódi céljait., Roosevelt könnyen teljesítette Sztálin feltételeit, mivel a szovjetek végül megállapodtak abban, hogy csatlakoznak az ENSZ és a csendes-óceáni háborúhoz. A két vezető még titokban is tárgyalt egy olyan szavazási formuláról, amelynek vétójoga kizárólag az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai számára biztosított, nagyobb ellenőrzést biztosítva a világügyekben, és jelentősen gyengítve az ENSZ hatalmát a közelgő vitákban. Összességében Roosevelt és a többi szövetséges úgy érezte, hogy Jalta sikeres volt. Ennek ellenére az igazi konferencia győztese ismét Sztálin József volt.,
háború Utáni tanokat, konferencia reakciók következményei
Sztálin, Truman, de Churchill a Potsdami Konferencia 1945-ben
Bár az első reakció, hogy a Jaltai megállapodások volt az ünnepi, az is nagyon rövid életű. 1945-ben az új amerikai elnök, Harry Truman adminisztrációja összecsapott a szovjetekkel a kelet-európai és az ENSZ-ben gyakorolt befolyásuk miatt., Sok amerikai kritizálni kezdte Roosevelt jaltai tárgyalásainak kezelését a szovjet együttműködés következő hiánya miatt, sőt Kelet-Európát és Északkelet-Ázsiát is a Szovjetuniónak adta. Számos közép – európai nemzet a jaltai konferenciát is “nagy nyugati árulásnak” tekinti, mivel lehetővé tette a Szovjetunió számára, hogy szabadon beavatkozzon belügyeibe, felhagyjon a demokratikus politikákkal, és szovjet műholdakká alakítsa őket.
Jalta gyakorlatilag lehetővé tette a Szovjetunió számára, hogy büntetlenül telepítse a kommunista rezsimeket Közép-Európában., A jaltai konferencián a nagy hármas “megpróbálta feláldozni a szabadságot a stabilitás érdekében”, és sokan úgy vélik, hogy Roosevelt és Churchill döntései és engedményei a csúcstalálkozón a következő hatalmi harchoz vezettek a hidegháború alatt. Ennek ellenére Sztálin lényegében mindent megkapott, amit akart: jelentős területi befolyási és érdekszférát, mint pufferzónát.
a német invázió, a Szovjetunió és a keleti győzelemhez való visszatérés óriási áldozatot követelt a Szovjetuniótól., Sztálin ügyesen használta ezt a háborús konferenciák során a háború utáni szovjet birodalom terjeszkedése érdekében. A szovjet katonai áldozatok száma mintegy 35 millió volt, több mint 15 millióan meghaltak, eltűntek vagy elfogták őket. Minden negyedik szovjet meghalt vagy megsebesült. Több mint 1700 város és 70 000 falu pusztult el, a szovjet polgári halálos áldozatok száma pedig meghaladta a 25 milliót.
ezt követően Sztálint gyakran az emberi történelem egyik legbefolyásosabb emberének nevezték., Bár Sztálin több mint 20 millió ember haláláért volt felelős brutális uralma alatt, kétszer is Nobel-békedíjra jelölték-1945-ben és 1948-ban. Folytatta a terror, a tisztogatások, a kivégzések, a munkatáborokba száműzöttek és a háború utáni Szovjetunió üldöztetésének vádját, elnyomva minden ellenvéleményt és mindent, ami a külföldi–különösen a nyugati–befolyást képviselte. Sztálin egyik legfontosabb célja A háború előtt és után az volt, hogy megőrizze győztes hatalmát, és biztosítsa magát minden valódi vagy elképzelt ellenfelével szemben., Mindezek ellenére azonban a szovjet diktátor vasakarata és ügyes politikai képességei lehetővé tették, hogy Sztálin lojális szövetségest játsszon, miközben soha nem hagyta el a háború utáni szovjet birodalom bővített elképzeléseit.
Szovjet stílusú rezsimek létrehozása Kelet-Európában a háború végén
Sztálin elsődleges célja a különböző háborús konferenciákon, és a háború közvetlen utóhatásaként azt állították, hogy a Szovjetunió védelme volt. A kommunista ország sokat szenvedett a háború alatt, és több millió áldozatot követelt., Továbbá Oroszországot az első világháború alatt megszállták, és története során többször is megszállták. Sztálin, aki a történelem egyik legfontosabb tanulója volt, nagyon is tisztában volt ezzel, és meg akarta védeni a Szovjetuniót a további invázióktól. Ez részben azzal magyarázható, hogy kimeríthetetlen éhsége van a föld és a terület iránt. Sztálin elűzhette a németeket Kelet-Európából, és egy rövid háború után Észak-Kínából és Észak-Koreából kiűzte a japánokat, de ezeket az országokat nem szabadította ki. Valójában ezek az országok kommunista rezsimeket szabtak rájuk., A helyi kommunistákat a felszabadított régiókban és nemzetekben hatalmi pozíciókba emelték, Sztálin támogatásával végül a Sztálin vezette kommunista blokk részévé váltak Moszkvában.
Sztálin szívesen kiterjesztette az ellenőrzése alatt álló területeket, hogy barátságos nemzeteket hozzon létre határain. A Szovjet Legfelsőbb vezető tudta, hogy ha a barátságos kormányok uralják az országát körülvevő területeket, akkor kevésbé valószínű, hogy segítséget nyújtanak minden ellenségnek Oroszország megtámadásában., Továbbá Sztálin azt akarta, hogy a nemzete körül barátságos kormányok működjenek, pufferként működjenek, és megvédjék a Szovjetuniót minden inváziótól. Sztálin a Szovjetuniót hagyományosan fenyegető országokat, például Lengyelországot és Németországot is ellenőrizni akarta.
Ez az erőfeszítés mind azért történt, hogy megvédje a Szovjetuniót a további támadásoktól és invázióktól, különösen korábbi szövetségeseitől, a britektől és az amerikaiaktól. Ő, mint más kommunisták, úgy gondolta, hogy elkerülhetetlen a konfrontáció a kommunista rendszer és a kapitalista rendszer között.,
A kommunizmus térnyerése
Sztálint gyakran vérszomjas és hatalommániás diktátorként ábrázolják. Ez igaz, de elkötelezett kommunista is volt, és szilárdan hitt a marxizmus-leninizmus alapelveiben. Ez a kommunista doktrína egy globális forradalmat irányzott elő, amelyben a világ minden nemzete kommunistává válik, a vagyon és a vagyon egyenlően oszlik meg. A kommunizmus végső célja az volt, hogy megreformálja a társadalmat és átalakítsa az emberiséget az áruk közös megosztásával, ami véget vetne a kizsákmányolásnak és a konfliktusoknak., Sztálin korábban kedvelte a kommunizmus kialakulását a Szovjetunióban, szemben Trockij felhívásával, hogy exportálja a kommunista forradalmat az egész világon. 1944-1945-re Sztálin tisztában volt azzal, hogy a Vörös Hadsereg és győzelmei példátlan lehetőséget adtak a kommunizmus kiterjesztésére. Ez arra késztette őt, hogy elfogadja a kelet-európai kommunista pártok támogatásának politikáját.,
a szovjet felszabadulást követő években olyan országok, mint Bulgária, Románia és Magyarország, a Szovjet Legfelsőbb vezető puccsokat rendeztek, amelyek gyakran demokratikusan megválasztott, általában Nyugat-párti kormányokat bocsátottak ki, és azokat kommunista kormányzatokkal helyettesítették. Sztálin mindent megtett, hogy az új kormányok szimpatikusak legyenek a kommunizmus sajátos márkájával szemben. Gondoskodott arról, hogy a kommunista kormányok teljesítsék kívánságait, és megfeleljenek a kommunizmus elnyomó formájának., A kommunizmus kiterjesztésének vágya a szovjet politika egyik legfontosabb mozgatórugója volt a háború vége után. Ez azonban megrémítette a Nyugatot, különösen Washingtont, és ez meggyőzte őket arról, hogy Moszkvát tekintik fő ellenségének.
építeni szovjet birodalom Európában
Sztálin gyakran nevezik a “vörös cár”. Nagy birodalmat akart építeni magának és nemzetének. A legfelsőbb szovjet vezető úgy vélte, hogy a Szovjetunió egyedül nyerte meg a németek elleni háborút., Ez azt jelentette, hogy jogosultak voltak a hadizsákmányra, és hogy nagy győzelmük miatt megnyerték a jogot, hogy politikai és gazdasági értelemben kisebb országokat uraljanak. Sztálin úgy vélte, hogy a Szovjetuniónak joga van nagy hatalomnak tekinteni. A nagyhatalmak, mint például Nagy-Britannia és Franciaország, birodalmakkal rendelkeztek, így a Szovjetunió Nagy birodalomra volt jogosult. Sztálin azon vágya, hogy birodalmat hozzon létre azoktól az országoktól, amelyeket a Vörös Hadsereg nemrégiben felszabadított, a kommunista vezető egyik fő célja volt a háború utáni időszakban.,
nemcsak politikai, hanem gazdasági okokból is birodalmat akart. Sztálin báb-rezsimeket akart létrehozni Kelet-Európában, ők pedig erőforrásokat és piacokat biztosítanának a Szovjetuniónak a javaikhoz. A kommunista vezető egy sor kelet-európai bábállamot tervezett, amelyeket ki fognak használni, hogy segítsék a Szovjetunió virágzását. Ez végső soron hiba volt, mint valójában; a Szovjetunió azért jött, hogy támogassa a kommunista országokat Európa keleti részén., Sztálin kelet-európai uralma szembeszállt a Nyugattal, és hozzájárult a hidegháború kirobbanásához.
következtetés
Sztálin úgy vélte, hogy a Szovjetunió áldozatvállalása azt jelenti, hogy ő és nemzete jogosult arra, hogy nagyhatalomként kezeljék őket, és hogy saját stratégiai és gazdasági előnyeik érdekében Birodalmat hozhassanak létre. A szovjet vezető szívesen bővítette területét, hogy puffert hozzon létre a Szovjetunió körül, annak érdekében, hogy megvédje azt minden inváziótól, esetleg a nyugati hatalmaktól., Sztálin, mint elkötelezett Kommunista, a kommunizmust is szívesen terjesztette a világ minden tájáról, és előmozdította a globális forradalmat, amely elsöpörné a kapitalista rendszert. Sztálin sok célját elérte. Halála idején a világ földterületének csaknem egyötödét uralta vagy befolyásolta, a Szovjetuniót pedig csak a világ két szuperhatalmának egyikeként ismerték el. Ambíciói azonban azt jelentették, hogy ő okozta a hidegháborút, amely négy évtizeden keresztül azzal fenyegetett, hogy nukleáris konfliktussá válik a kommunista blokk és a nyugati demokratikus hatalmak között.,
Admin, Ewhelan, IncantoX and EricLambrecht
Updated January 19, 2019