mit ettek az ókori rómaiak? Az új regény az el Alia, Tunézia Nilotikus tájképét ábrázoló mozaikból ad ízelítőt és intrikát

“Marcus Gavius Apicius egy olyan napon vásárolt meg, amely elég forró volt ahhoz, hogy kolbászt süsse a piacon kövek.,”

így kezdődik Thrasius története, a bánat ünnepe kitalált narrátora. A héten megjelent regény az ókori római nemes, Marcus Gavius Apicius életén alapul, aki úgy gondolják, hogy inspirálta és hozzájárult a világ legrégebbi fennmaradt szakácskönyvéhez, az Apicius című tíz kötetes gyűjteményhez.,div>

Wikipedia

De ez a Kristály Király Ünnepe a Bánat, hogy hozza olvasók a konyha az ókori Róma, hol a nemesek vagy rabszolgák jockeyed a pozíció alkalmazásával élelmiszer alkualapnak a személyes, mind szakmai fejlődés — e ez a retket, hogy Thrasius farag a rózsa a hölgy szerelem, szolgatársam, Passia, vagy a disznó-alakú süteményeket, töltött sonka hogy ő teszi örömére a vacsorát a vendégek az a torkos mester., Thrasius számára a vidékről a metropoliszba való áthelyezés azt is jelenti, hogy a római gladiátorok által megölt egzotikus állatok: medvék, tigrisek, orrszarvúk szakácsának és kiszolgálásának lehetősége is.

Apicius idején, az I. E. 1. században a Római Birodalom Észak-Európától Afrikáig terjedt, a teljes népesség becslések szerint akár 100 millió ember. A birodalom tele volt alapanyagokkal és élelmiszer-hagyományokkal, amelyek kereskedőkkel és rabszolgákkal érkeztek a fővárosba., Ugyanakkor a rómaiak rendkívül befolyásosak voltak az egész birodalomban, így a haggis-tól a francia pirítósig a Római településeken minden eredeti változatát hozták.

“hódítóként a rómaiak magukkal hozták élelmüket és életmódjukat” – mondja király. “A nagy-britanniai ásatások során számos, Rómából származó élelmiszer-lelet került elő, mint a fokhagyma, a spárga és a fehérrépa.”

A történelem azt mondja nekünk, hogy Apicius volt telhetetlen étvágya a legfinomabb ételek., A római természettudós Plinius, a gourmand kortársa, arról számolt be, hogy Apicius a flamingó nyelveket “a legkiválóbb íznek” nevezte.”Apicius is jóvá feltalálása, mi tekinthető a világ első változata libamáj, készült sertések helyett liba.

“úgy gondoljuk, hogy a libamáj francia csemege-mondja King -, de jól dokumentálták, hogy Apicius ismert volt arról, hogy sertéseit szárított fügével etette, majd loncos borral túladagolta őket zsíros máj előállításához.,”

De a központban, a Lakoma, a Bánat, a kilátást az ókori Római világ, felváltva izgalmas, kegyetlen, szemével rabszolga Thrasius, egy tehetséges szakács, aki által vásárolt Apicius az elképzelhetetlen összeg 20.000 dénár, körülbelül 10-szer az éves bérét egy közönséges katona.

“Apicius elment volna az útjából, hogy kifizesse a legjobb szakácsot” – állítja King. “A luxus szerelmese volt, aki nagy költséggel bejárta a világot a legjobb összetevők keresése érdekében., Azt akarja, hogy a konyháját valaki vezesse, aki igazságot tud tenni ezeknek az összetevőknek.”Valóban, az ő hírneve, mint egy manikűr ihlette a névadó szakácskönyv Apicius, megjelent három évszázaddal halála után.

Thrasius hamarosan megtudja, hogy Apicius arra törekszik, hogy felemelje politikai erejét azáltal, hogy bonyolult ételeket szolgál fel a Római elitnek, az akkori legkeresettebb összetevőkből készült ételeket, az osztrigától a silphiumig, a mai Líbiában őshonos gyógynövényig, amely Apicius idején már kihalt, a termesztési kétségbeesett kísérletek ellenére.,

“a Silphium volt a legértékesebb ízesítőjük” – mondja King. “Valójában annyira nagyra becsülték, hogy megtalálja a képét az érméken.”Valóban, a bánat ünnepén, Thrasius hízelgő, hogy Apicius amulettet kap a silphium levéllel, amely annak szimbóluma, hogy mennyire nagyra becsülte a gazdája.

a romantika, az intrika és a tragédia bőségesen szolgáltatott a történet, ez a könyv címe, amely nyomokat, hogy a bukás, hogy elkerülhetetlenül jön Apicius kielégíthetetlen éhség. “A karakterek életét a bánat emészti fel, még akkor is, ha ezeket az ünnepeket fogyasztják” – mondja King., “Apiciusnak mindent megvan, ugyanakkor nincs semmi.”

használata élelmiszer, mint a központi téma a történet logikus koncepció király véleménye, mert az élelmiszer volt, mint egy értékes árucikk.,

“még a” fizetés “szó is a Latin “salarium” szóból származik ” – mondja, utalva egy római katona só vásárlására. A pörkölt jácinthagymák és a borban főzött morelek részletes leírásainak írása során King úgy érezte, hogy be kell ásni a római szakácsművészetbe, konzultálva a történészekkel. Az eredmény egy társ digitális szakácskönyv, amelyet a bánat ünnepe ízének hívnak.

amit King talált, az az volt, hogy az ókori római konyha messze különbözik a mai olasz receptektől, mivel a citrom, a paradicsom és a tészta még nem volt része a kulináris tájnak., Ehelyett azt találta, hogy megpróbálja megtanulni, hogyan kell gyomorolni a garum ízét, egy erős halszósz, amely hal belsejéből készült, amelyet az idő szinte minden ételében találtak.

“egy tengerparttal nem rendelkező területen nőttem fel-mondja King -, és nem igazán szeretem a halakat. Garum volt a legnehezebb számomra, hogy kitaláljuk, de ha használja takarékosan — néha csak egy pár csepp — ez nem igazán hal, de hozzáteszi só, umami.,”

King és férje rendszeresen készítenek Parthiai csirkét, édes fehérborral és asfoetida porral ízesített pörkölt csirkét-ez helyettesíti a régóta kihalt silphiumot. Mégis, ő panaszkodik, hogy ő soha nem fogja tudni, milyen bizonyos ősi finomságok, mint a páva, íze.

másrészt néhány finomság talán jobb a képzeletre. “A Dormice-t egészben megsütötték és megették” – jegyzi meg egy kis borzongással. “A rómaiak megették az állat összes darabját, úgy értem az összes darabot. Ma arról beszélünk, hogy “farok a patához” eszik, de egy teljesen más szintre vitték., Maradok a Parthiai csirkénél.”

Honey Fritters-Apicius 7. 1 1 .6 Cato 79

a Crystal Király

Az Apicius szakácskönyve egy egyszerű sült tészta recept, hogy felhívja a szakács, hogy összekapcsolják a durva kiőrlésű liszt (vagy búzadara), a víz vagy tej hő -, amíg egy sűrű kása., Ezt a keveréket egy lapra terítjük, darabokra vágjuk, majd olajban sütjük, mézzel áztatjuk, majd borssal megszórjuk. Az ókori római Cato azonban a mezőgazdaságról szóló értekezésében ízletesebb receptet tartalmaz.

keverje össze a sajtot és a tönkölyt ugyanúgy, ami elegendő a kívánt szám eléréséhez. Öntse a zsírt egy forró rézedénybe, majd egy-két alkalommal süsse meg, gyakran két rúddal forgatva, majd távolítsa el, ha kész. Szórjuk meg mézzel, szórjuk meg mákkal, tálaljuk.,

egyszerűen fogalmazva, egyenlő részekre ricotta vagy más lágy sajt és liszt (bármilyen típusú lisztet használhat, ami tetszik), tésztagolyókká alakítjuk, majd olajban sütjük. Hagyja lehűlni, tekerje be a mézet, majd szórja meg a mákot. Ezek különösen jók, ha borssal meghintjük, és ha a mákot pirított szezámmagra cseréljük. Az arányérzék érdekében egy fél csésze ricotta és egy fél csésze liszt körülbelül hat 1 hüvelykes fánk lesz.