kulcsjátékosok
Gapon, Georgy Apollonovich (1870-1906): Gapon, egy radikális orosz ortodox pap és egykori börtönkáplán, 1903-ban a császári rendőrség és az ortodox egyház védnöksége alatt megkezdte a munkásklubok szervezését, a Szentpétervári orosz gyári munkások gyűlését. 1905 januárjában a munkásokkal és családjukkal együtt a téli palotába vonult, abban a reményben, hogy a cár segítségére siet. Sok fegyvertelen munkást és családtagjaikat lelőtték; Gapon megsebesült., A mészárlás után Gapon elhagyta Oroszországot, majd kevesebb mint egy évvel később illegálisan visszatért, és folytatta a kapcsolatot a cári titkosrendőrséggel. Ő volt rendelve, hogy segítsen szét a munkavállalók szervezetek segített építeni. Gapont 1906 márciusában gyilkolta meg a titkosrendőrség.Miklós (1868-1918): II. Sándor cár fia, uralkodását azzal kezdte, hogy feleségül vette Alexandrát, az angol Viktória királynő unokáját., 1894-ben Miklós cár lett apja halála után, és ugyanazt az autokratikus uralmat alkalmazta, mint az apja. Uralkodása alatt Oroszország nagy iparosodási és földreformot élt át. Nicholast azonban gyenge és babonás embernek tartották, aki erősen nem szerette az értelmiségieket és a politikusokat. 1917-ben kénytelen volt lemondani, és családjával együtt a következő évben meggyilkolták a bolsevikok.
Lásd még: orosz forradalmak.
bibliográfia
Könyvek
Bonnell, Victoria E. Roots of Rebellion: Workers ‘ Politics and Organizations in St., Petersburg és Moszkva, 1900-1914. Berkeley: University of California Press, 1983.
Pospielovsky, Dimitry. Orosz rendőrség szakszervezet: kísérlet vagy provokáció? London: Weidenfield és Nicolson, London School of Economics and Political Science, 1971.
Schwarz, Solomon M. az 1905-ös orosz forradalom. Chicago és London: University of Chicago Press, 1967.
Egyéb
” előzmények: forradalmi idők.”Russianet.ru . <http://www.russianet.ru/~oldrn/history/revolution.html>
” orosz forradalom 1905.”OnWar.com ., <http://www.onwar.com/aced/data/romeo/russia1905.htm>
” a huszadik század, évről évre: 1905.”Radio Voice Of Russia . < http://www.vor.ru/century/1905.html>
—William Arthur Atkins